Kinizsi Pál személyét szinte az egész Kárpát-medence ismeri, kisiskolástól aggastyánig. Míg a törökverő életét évszázadok óta kutatják, addig felesége, a reneszánsz úrnő Magyar Benigna személye a magyar történelem egyik méltánytalanul keveset kutatott személyisége. Ez azonban mára megváltozott: Kinizsi Pál kiváló monográfusa, Aigner Jenő ugyanis a kutatók közül elsőként, 2022 decemberében megjelenő könyvében feltárta, ki is volt „Kinizsi fekete özvegye”. Akit bővebben érdekel a "fekete özvegy" első férjének, Kinizsi Pálnak a halála és maradványainak holléte, azt várjuk a 2022. december 17-i előadáson, amely részletei ide kattintva érhetők el.
Fontos magyar nyelvemlékünk, a Festetich-kódex egy lapja, alul a Kinizsi-címerrel. A kódex hajdanán Benigna imádságos könyve volt (A kép forrása: Wikipédia)
A jelen cikk Aigner Jenő "Reneszánsz úrnő vagy Vázsonykő fekete özvegye" c. hiánypótló műve alapján és az Arcanum adatbázisának felhasználásával készült.
Zenggről a zárdába?
Magyar Benigna életének első éveiről szinte semmit sem tudni. Születési ideje a múlt homályába vész, azt csak későbbi forrásokból visszaszámolva lehet hozzávetőlegesen megadni. A kutatók meglehetősen széles skálán lövik be a vázsonykői úrnő születési idejét. A „legidősebb Benignát” Németh Gábor, vázsonyi plébános és helytörténész prezentálja: szerinte Kinizsi és Benigna esküvője 1472-ben tartatott. A középkori szokásjog értelmében a lányok hatéves koruktól jegyben járhattak, tizenkét évesen pedig házasodhattak. A két adat egymásra vetítésével így megállapítható, hogy Németh szerint 1460 körül kellett születnie Benignának. A "Benigna-matematika" nagy szórással dolgozik: vannak, akik szintén az 1460-as éveket jelölik meg Benigna születési évének, míg mások az 1470-es évek második felét tartják valószínűnek.
Aigner Jenőnek azonban okleveles források alapján sikerül behatárolnia Benigna születési évét. Egy 1482-es feljegyzés Kinizsit és Benignát mint házasokat említi. Mivel tudvalévő, hogy Benigna igen fiatalon házasodott, talán pont tizenkét éves korában, ezért valószínűleg 1470 körül, Kinizsi vázsonyi megjelenése előtt nem sokkal látta meg a napvilágot.
A születési hely megállapítása szintén nehézkes. Apja, Magyar Balázs 1470-72 között – azaz Benigna születésének idején – horvát bán volt. A horvátországi vonalat erősíti a kortárs horvát költő, Hanibal Lucić Robinja, azaz Rabnő című műve is, melyben a főszerepek egyikét kapó Benignát Zengg szülöttjének említi. Aigner Jenő szerint bár a mű nem tudományos jellegű, ugyanakkor nem lehetetlen, hogy „Kinizsi Pálné” horvát területen látta meg a napvilágot. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a Magyar család a Felvidékről származott, ott rendelkezett birtokokkal, így az sem kizárt, hogy a Felvidéken, esetleg Magyar Balázs valamely más szolgálati helye közelében látta meg a napvilágot a reneszánsz úrnő.
A zenggi Nehaj-vár (A kép forrása)
Benigna családjáról már több információval rendelkezünk: tudni lehet, hogy édesapja Magyar Balázs, Mátyás kiváló hadvezére. Édesanyja személye ugyanakkor nem ismert, valószínűleg Magyar Balázs második feleségétől született, s volt legalább két féltestvére is ismert: László és Borbála.
Hogy hogyan cseperedett fel Kinizsi későbbi felesége, arra csak következtetni lehet. Későbbi vázsonyi jelenléte bizonyítja, hogy messze átlag feletti műveltséggel rendelkező nő volt, így Aigner szerint alapos okkal feltehető, hogy valamely zárdában szívta magába a tudást.
Magyar Balázs, Magyar Benigna édesapja, Kinizsi apósa és egyben mostohaapja
Kinizsi Pálné Magyar Benigna, avagy az első házasság
Kinizsi Pál és Magyar Benigna már régóta ismerhették egymást. Magyar Balázs, Benigna apja volt Kinizsi édesanyjának, Borbálának a férje. Magyar Balázs az addig mostohafiú Kinizsit később törvényesen is fiává fogadta.
Benigna valószínűleg Magyar Balázs második házasságában fogant. Kinizsi és Magyar Balázs sokat tartózkodtak együtt, s mivel a család és vagyon is összekötötte őket, ezért az ekkor már „rocksztár” magasságokban lévő vázsonyi úr és Benigna már régóta ismerhették egymást.
A forrásokból tudjuk, hogy 1482-ben már a menyegző is megtörtént. Pátkai Ádám Sándor régész szerint lehetséges, hogy a vázsonykői hadvezér esküvőjére időzítette a templomfelújítást. S valóban: nem kizárt, hogy a lagzi 1481-ben történt meg, abban az évben, mikor Kinizsi Pál felújíttatta a vázsonykői Szent István-templomot. A templom 1481-es felújításának egy emléke a Szent István-templom kórusához vezető lépcső mellett lévő vésett kő is, mely az 1481-es évszámot örökíti em. Jelen sorok írója szerint a nagy lagzi egyik lehetséges helyszíne ezért pont Vázsony lehetett: a Vezsenyiek hajdani vára talán kis mértékben már korszerűsítésre került, a mezőváros határában épült a pálosok kolostora, s talán pont a közelgő esküvő miatt történt meg a harmadik jelentős, mai napig kézzelfogható vázsonykői beruházás, a plébániatemplom felújítása is.
A nagyvázsonyi Szent István-templom, amelynek sírkertjében nyugszanak Kinizsi Pál és Horváth Márk maradványai is. Lehetséges, hogy ezen templom volt a Kinizsi-Magyar menyegző helyszíne.
Az esküvő idején Kinizsi 50, Benigna nagyjából 12 éves lehetett. A házasságnak valószínűleg nem szerelmi, hanem vagyoni indokai voltak: egyben kellett tartani a roppant Kinizsi-Magyar vagyont.
Benigna ettől fogva valószínűleg egyre többet tartózkodott Vázsonykőn, a mezőváros legnagyobb örömére. A reneszánsz műveltségű Benigna kezei alatt korszerűsödött tovább Kinizsi vára. Aigner Jenő ugyanis kiemeli, hogy a középkorban a férfiak hadakozása idején a hátországot a nők vezették, s valószínűleg nem volt ez máshogy Vázsonyban sem. Ez azt jelenti, hogy amit ma Kinizsi-várnak ismerünk, annak késő középkori „enteriőr dizájnja” Benigna ízlését dicséri. A várbéli ásatások sakkfigurákat is a felszínre hoztak, s Aigner szerint nem kizárt, hogy azokat valamikor a reneszánsz úrnő is használta a hideg vázsonyi téli estéken.
Kinizsi halála előtt, 1493 körül készülhetett Benigna imádságos könyve is, melyet ma Festetich-kódexként ismer a nyelvtudomány. A pergamenre íródott nyelvemlék a vázsonykői pálosok műhelyében készült, s abban egy ízben az úrnő az ekkor már gutaütéstől sújtott férje felépüléséért fohászkodik.
A veretlen hadvezér 1494. november 24-én (más források szerint 29-én) örökre lehunyta szemét. Ez év decemberében Benigna szervezte meg temetését, azonban a források szerint nem Kinizsihez illő módon, arra ugyanis nem hívták meg Kinizsi hadvezértársainak egy részét.
A vázsonykői pálos kolostor, melynek szentélyében nyugodott Benigna két férje is, Kinizsi Pál és Horváth Márk is. A szentélyben egy harmadik sírhelynek is lett volna hely, egyesek szerint az a hely pont Benignáé lett volna.
Horváth Márkné – hozományvadász vagy igaz szerelem?
Benigna a gyászév letelte előtt azonnal megházasodott, 1495-ben már Horváth Márk feleségeként látjuk viszont. Hogy hogyan ismerték meg egymást a „fiatalok”, azt nem tudni. Horváth valószínűleg nagyjából egykorú lehetett Benignával, anyagi helyzetük viszont nem volt egyenrangú. Kinizsi halálakor az ország 16. legvagyonosabb személyének számított, örököse pedig Benigna volt.
Horváth királyi kamarás volt, amely személy akkoriban még ténylegesen ellátta az uralkodó öltöztetését. A dalmáciai uzdolyáról és kamicsácról származó vázsonykői úr tovább lépkedett a ranglétrán: 1505-ben budai várkapitány, majd a rákosi országgyűlésen is részt vesz, végül 1506-ban horvát bán lesz. Aigner Jenő szerint sokat nyomott a latba felesége vagyona, mely segítette ura útját egyengetni.
Horváth Márk 1508 körül lelte halálát, tisztázatlan körülmények között. Egyesek szerint Zágrábban lovasbaleset áldozata volt, mások szerint udvari intrikák áldozata lett, de vannak olyanok is, akik Benigna kezét látják a halálában. Aigner Jenő fontos felfedezéseket tett Horváth halálával kapcsolatosan is: megtalálta ugyanis Frangepán Ferenc, kalocsai érsek és egri püspök 1543-ból származó végrendeletét, amelyben az egyházi méltóság végrendelkezik a Horváth Márk által, annak halála idején rábízott kupákról és 400 forintról. Ez azt jelenti, hogy Benigna második férje a balesetet követően még eszméleténél volt, s csak órákkal, napokkal, esetleg hetekkel később hunyt el. Hogy pontosan mi történt Horváth Márkkal, az ma nem állapítható meg – addig legalábbis biztosan nem, amíg meg nem találtatnak maradványai.
Horváth Márk sírköve Rómer Flóris ábrázolásán
„Tar Geczőné”, avagy a fekete özvegy
A kétszeres özvegy második férje után sem sokat gyászolt. 1509-ben újraházasodott. Könnyű elsőre elítélni Benignát, fontos azonban megjegyezni, hogy egy nőnek ekkora vagyont egyedül kezelnie és megvédenie nem volt egyszerű. A vagyon védelme érdekében (is) kerülhetett sor tehát a gyors menyegzőkre.
A harmadik – s egyben utolsó – frigy azonban nem volt boldog. A férj Kereky Gergely, Vázsonyból vagy annak vidékéről származó kisnemes volt. Már Kinizsi és Horváth sem vetette meg a hatalmaskodásokat, de Kereky szintet lépett. A kopasz fejéről csak Tarnak, s jelleméről Geczőnek csúfolt Kereky rendszeresen hatalmaskodott, rabolt, nőket erőszakolt, s még az okirathamisítást sem vetette meg. Valószínűleg mintaférj sem volt, s az sem kizárt, hogy a családon belüli erőszaktól sem rettent vissza. Kereky a leírások szerint egy igazi középkori nehézfiú volt.
Vázsonykő vára a 16-17. század folyamán
Aigner Jenő szerint Kereky Gergelyné Magyar Benigna a Kerekyvel kötött házassága idején fordult a mélyebb vallásosság felé. Ezt a fordulatot igazolhatja az 1513-ban készült, szintén nyelvemlék Czech-kódex is, amelyet a vázsonykői pálosok úrnőjüknek, Magyar Benignának, a hajdani Kinizsi Pál özvegyének készítettek. Érdekes, hogy Benigna férje ekkor már 3-4 esztendeje minden bizonnyal Kereky volt, a pálosok mégsem említik meg a környéken annyira megvetett uraságot. 1518-ban úgy tűnt, hogy megmentik a házasságukat, ugyanis Benigna és Kereky Rómába zarándokoltak. Egy évre rá azonban sötét fellegek gyülekeztek Vázsony felett.
Benigna 1519 környékén ugyanis megölette Kerekyt. Az egyik vázsonyi monda szerint Benigna a várbéli katonákat felbérelte, hogy itassák le Kerekyt, majd a tántorgó uraságot vigyék a vártoronyba, s onnan dobják ki. Egy másik helyi legenda szerint Kerekyt már korábban megölték, s holttestét dobták le a toronyból. A Kab-hegy lábánál terjedő legendákban egy közös van: az, hogy Kereky holtteste a várárokban végzi – abban a várárokban, mely a korszak szemetesgödre is volt. A várárokba hulló Kereky sok mindent elmond a korabeli elbeszélők „Tar Geczőhöz” fűződő viszonyáról.
A Czech-kódex első oldala (A kép forrása: Wikipédia)
Kereky halálával és Benigna elítélésével kapcsolatban Aigner Jenő jelentős forrásokra lelt. Művében bemutatja és tanulmányozza Benigna bírájának, Sárközy Albertnek a feljegyzéseit, melyekből rendkívül sok új információ derül ki a férjgyilkosságról.
Sárközy leírása szerint Kereky Gergely Benigna Kapusy Egyed nevű katonájával távozott a várból lóháton, s vadászni kívántak. A vadászatból azonban csak Kapusy tért vissza, Kereky testét a pálosok találták meg később. Hogy pontosan hol találták meg Kerekyt a pálosok, azt nem tudni, az sem kizárt, hogy a várat kissé elhagyva, a pálos kolostor közelében ölte meg Kapusy a Déli-Bakony nehézfiúját.
A gyilkosság azonban kitudódott, s "büntetőeljárás" indult Benignával szemben. A per során meglehetősen bátran, s ugyanakkor arrogánsan viselkedő úrnőt fő- és jószágvesztésre ítélték, azonban II. Lajos megkegyelmezett neki, apja, Magyar Balázs és hajdani férje, Kinizsi Pál érdemeire tekintettel.
Benigna utolsó említése Aigner Jenő kutatásai szerint 1525-ből származik, s nem sokkal később örökre lehunyhatta szemét Magyar Balázs leghíresebb gyermeke. Hogy hol érte a halál Benignát, nem tudni. Aigner kiemeli, hogy nem lehet véletlen, hogy Benigna imakönyveit Felvidékeb találták meg, s egyes források szerint Zsolnalitván töltötte utolsó éveit a vázsonyi úrnő. Ezzel párhuzamosan azonban Vázsonykőt sem hagyhatta el véglegesen, ugyanis utolsó írásbeli említése éppen Vázsonnyal kapcsolatos.
Zsolnalitva vára (A kép forrása: MANDA)
S hogy ki is volt az a Magyar Benigna? Egy reneszánsz úrnő, akinek jellemén meglátszott, hogy keménykötésű katonabárók között nőtt fel, de hatott rá a budai királyi udvar reneszánsz miliője is, amellyel a Magyar Királyság egyik kis kulturális központjává tette Vázsonyt.
Akit bővebben érdekel Magyar Benigna élete, az olvassa el Aigner Jenő Reneszánsz úrnő vagy Vázsonykő fekete özvegye c. művét, melyből rengeteg újdonság kiderül Magyar Benignáról, Kinizsi Pálról és a reneszánsz Magyar Királyságról!
