372 évvel ezen a napon lépett Vázsonykő birtokába Nagyvázsony történetének legmeghatározóbb famíliája, a Zichy család.

Vázsony Kinizsi Pál korában vált a környék (Veszprém-Tapolca-Ajka háromszög) legmaghatározóbb településévé. Kinizsi halála után Magyar Benigna volt a Vázsonykő úrnője (jogilag ura), majd a halála után, a mohácsi vészt követően a Horváth család kapta meg a mai Nagyvázsonyt és környékét. A Horváthok közel 130 éves uralma 1648-49 körül ért véget, mikor az utolsó férfi sarj, Horváth Matkó fiú örökös nélkül távozott az élők sorából.

A korabeli jognak megfelelően a birtok a Koronára szállt vissza, az uralkodó, III. Ferdinánd pedig nem teketóriázott sokáig, s az akkor elnéptelenedett, romos birtokot Zichy Istvánnak, győri vicegenerálisra ruházta.

Zichy István (1616-1693), az első vázsonykői Zichy (Forrás: Wikipédia). A harcos katolikus családfő a harcos protestáns vázsonyi vicekapitánnyal vívott helyi vallásháborút.

Az adomány nem volt azonban ingyen. A győri hadvezérnek mélyen a zsebébe kellett nyúlnia Vázsonykő és tartozékainak megszerzéséért: Zichy István tetemes összeget, 32.000 forintot fizetett ki a Horvátok teljesen lepusztult birtokáért.

A Vázsonyi-medence központja a Horváthok kihalása után a felemelkedőben lévő, később az ország egyik legillusztrisabb családjának a kezébe kerül. A Zichy család az Árpádok korából származik, őse Zajk (Zayk) család, őshazája pedig a zalai Zics (Zich) és somogyi Zajk falu. A család később két főágra különült, a főnemesi a „zicsi és vázsonykői”, míg köznemesi a „zicsi és zajki” előnevet használta.

A Zichy család címere

A vázsonyi birtokot megszerző Zichy István korának egyik meghatározó szereplője volt. A törökellenes harcokban győri alkapitányként tevékenykedett, később tárnokmester lett, s a család vagyonát is nagyrészt ő alapozta meg. A győri kapitány-helyettesről elmondhatjuk, hogy kiválóan használta ki a korszak adta lehetőségeket. Ahogy a török szorult ki az országból, egyre több terület szabadult fel, s hevert parlagon. A volt birtokosok vagy kihaltak, vagy nem tartottak igényt – vagy nem emlékeztek – a pogány miatt elnéptelenedett területeikre, amelyek így az oszmánnal harcoló vagyonosabb családok kezébe kerülhettek. Zichy István nemcsak Vázsony, hanem Zádor, Komárom, Divény, Szentmiklós, Várpalota és Oroszvár területeit is megkapta, 1655-ben pedig bárói rangra emelkedett.

A vázsonykői birtokszerzés ugyanakkor nem ment könnyen, a vázsonyi megjelenésük után kétfrontos háborúban találta magát a família. Egyrészt a Horvát-család női ága követelte magának a Vázsonyt és tartozékait, másrészt a szentgáliak érezték úgy, hogy itt az ideje a Horváthokkal elkezdett közel évtizedes pereskedés végére pontot tenni. A konfliktus írmagját Horváth Zsigmond vetette el. Zsigmond 1638-ban a Kab-hegy erdejében vadászó szentgáliakra támadt, mivel szerinte azok tilosban vadásztak. A szomszéd falubeliek nem hagyták magukat, a veszprémi káptalan elé vitték az ügyet, amelynek tárgya a Kab-hegy erdejének és Csepely falunak a hovatartozása volt. 1641-ben a felek megegyezéssel zárták a pereskedést, azonban a szentgáliak az évtized végén úgy érezték, itt az ideje kiterjeszteni a településük határait.

A vázsonykői vár a Zichy István birtokszerzését követő évtizedekben

1649. december 28-án iktatták be birtokába a győri vicegenerálist, ami ellen a szentgáliak három küldött útján tiltakoztak. A birtokba iktatás ekkoriban nagy jelentőséggel bírt. A szomszédos települések, illetve a területre igényt tartó más családok részt vehettek ezen, s óvást emelhettek az újdonsült birtokos ellen. A szentgáli követek akciójának foganatja aznap nem volt, a várba való belépésüket ugyanis megakadályozták. A vadászok nem adták fel, s a káptalannál indítottak eljárást Csepely és a Kab-hegyi erdő megszerzésére. A polgári per végül jó pár ügyvédgenerációt tartott el a környéken, s csak 140 (!) évvel később ért véget. A szentgáliak komolyan gondolták a kérdéses terület megszerzését, s hamarosan megszállták Kab-hegy erdejét és Csepely falu romjait, amelyeket azonban hamarosan kénytelenek voltak feladni. A Zichy család szívós pereskedésének is köszönhető, hogy Csepely falu romjai és a Kab-hegy erdejének jelentős része a mai napig Nagyvázsony közigazgatási határain belül található.

Nagyvázsony és Szentgál határa 1857-ben. A szentgáliak a vázsony északi részén elhelyezkedő erdőt, s a piros téglalappal hozzávetőlegesen megjelölt Csepely falu romjait kívánták megszerezni maguknak. Ahogy a térképen is látszik, kevés sikerrel. (Forrás: Mapire)

A Zichyk a mezőváros megszerzése után modernizálták a vázsonyi birtokaikat, s a közvélekedéssel ellentétben egyre több időt töltöttek Vázsonykő területén. Ezt támasztják alá Merényi-Metzger Gábor kutatásai, amelyben a kiváló történész megemlíti, hogy az anyakönyvek tanúsága szerint Zichy János (1710–1764) és Széchényi Katalin (1717–1747) gyermekei, Ferenc, Zsigmond és János is Vázsonyban látták meg a napvilágot.

A 18. században készülhetett el a mai Zichy-kastély zsúpfedeles vályogból és kőből készült elődje, melyet 1790-ben barokk stílusban építettek át, a mai formáját pedig 1820 körül kapta. Hogy pontosan mikor készült, nem tudni. Egyesek szerint már az 1720-as évek elején kezdetét vette az építkezés, amelynek viszont ellentmond, hogy az 1780-as években zajló katonai felmérés még nem ábrázol épületeket a kastély helyén.

Balthasar Wigand akvarellje a nagyvázsonyi Zichy-kastélyról és Vázsonyról. Ez az első jelenleg ismert Nagyvázsonyt ábrázoló festmény.

A Zichy család „első körben” 1851. május 13-ig bírta Vázsonyt, ekkor ugyanis a helyiekkel kirobbant konfliktusoknak „köszönhetően” azt eladták a bécsi bankárcsaládnak, a Todescóknak. A vázsonykői Zichyk nem bírták azonban sokáig Vázsonykő nélkül, s 1913-ban Zichy Béla visszavásárolta a Vázsonyt, amelyet a család egészen az 1947-es államosításig bírt.

A vázsonykői Zichy családnak rengeteget köszönhet Nagyvázsony. Az elnéptelenedett mezővárost a Zichyk mentették meg a pusztulástól, s a település modernizációjának a motorja is a grófi család volt. A mai falu tárgyi emlékei közül a Zichykhez köthető többek között a romos Szent István-templom újjáépítése, a Szent Ilona-templom alapítása, a vár folyamatos karbantartása, a Szent Mihály-kolostorrom rombolásának megfékezése. Gróf Zichy János és hitvese Széchenyi Katalin grófnő állíttatta a falu főterén álló Szentháromság-szobrot is, valamint a falu két részét összekötő Szent János-szobor is Zichy János megbízásából készült.

A két falut összekötő hídon lévő műremeket Zichy János megbízásából készíttette egy ismeretlen nevű keszthelyi kőfaragóval (Forrás: Nagyvázsony)

A család a magyar nyelv vázsonyi használatához is hozzájárult. A XIX. század közepén német többséggel rendelkező mezővárosban ugyanis rendeletbe foglalták, hogy mikor a család valamely tagja a szentmisén megjelenik, akkor a plébános köteles magyar nyelven prédikálni. Sokan a protestáns szerzők közül is elismerik, hogy a katolikus Zichyknek nemcsak a falu, hanem a protestáns közösségek is sokat köszönhetnek.

A vázsonykői Zichy család a hajdani mezőváros történetének legmeghatározóbb familíája, amely két megszakításban összesen 236 évig volt Vázsony birtokában. Fontos megjegyezni, hogy a Zichy-leszármazottak számára a mai napig fontos szerepet tölt be Nagyvázsony. Erre kiváló példa zichi és vásonköi gróf Zichy Péter, aki a rendszerváltás után kapott „kárpótlás” jelentős részét a vázsonyi Szent István-templom tetejének felújítására költötte.

S hogy mi köti a Zichy család ma is élő leszármazottjait, zichi és vásonköi gr. Zichy Péter fiát és unokáját, Zichy Mihályt és Zichy Pált Nagyvázsonyhoz, azt – ha a járványhelyzet is úgy akarja – 2022. március 5-én szombaton 17:00-tól a nagyvázsonyi Reményi Antal Rendezvényházban megtudhatja a nagyérdemű. 

Az esemény linkje Facebookon.

Helyszín: Reményi Antal Rendezvényház, Nagyvázsony

Cím: 8291 Nagyvázsony, Kinizsi Pál u. 59.