Tíz érdekesség a Kinizsi-várról
A korábbi négyrészes cikksorozatból a nagyérdemű megismerhette a Kinizsi-vár történetét. Az előző részekből kiderült, hogy miért dombra épült a vár, milyen volt a Kinizsi Pál nevével fémjelzett korszak, hogyan vészelte át a török dúlást Vázsonykő, majd hogyan pusztult el a vázsonyi erősség. Vannak azonban olyan érdekességek, amelyeket a sorozat nem érintett, ezért a jelen írásban tíz, a vázsonykői erősséggel kapcsolatos érdekességre hívom fel a figyelmet.
A Kinizsi-vár romjai a századelőn
A HIVATALOS MEGNYITÓ 2023. SZEPTEMBER 2-ÁN 17:00-KOR KEZDŐDIK. AZ ESEMÉNY EZEN A LINKEN ÉRHETŐ EL.
1) „Királynő" lakta Kinizsi várát
A vár utolsó lakója az ásatások megkezdése után költözött el. A torony első emeletén élő Kőnig Józsefné eleinte nem szerette volna elhagyni otthonát, ám végül beadta a derekát, és elköltözött az Édes Gergely utcába. Királyné történetével hamarosan külön cikkben jelentkezem.
2) Római érmét is találtak a várban
A 2017-18-ban Pátkai Ádám Sándor által vezetett ásatás során többek között egy római pénzérmét is találtak a vár területén. Ez a téma kutatója, Győrffy-Villám Zsombor régész szerint ez önmagában nem jelenti a római jelenlétet, valószínűleg a pénzérmét a vázsonyi római romok környékén találhatta valaki a középkor/újkor folyamán, a várba vitte, majd ott elveszítette.
3) Kuriózum árnyékszék
A nagyvázsonyi vár harmadik emeleten található mellékhelyisége talán a legjobb, eredeti formájában fennmaradt középkori árnyékszék a mai Magyarországon.
Az erősségben három árnyékszék volt használatban. Az első a vártorony déli oldalán, ami a mai napig szinte „teljes pompájában” látható a harmadik emeleten. A másodika palotaszárny leomlása után, a nyugati oldalon lévő átjáró helyén jött létre. A harmadik a palotaszárny és várkápolna között került elhelyezésre, a várkápolnából kijövet jobbra található egy üres helyiség s ennek a nyugati oldalán egy nyílás, amely felett fapallókból épült árnyékszék volt.
A vártorony hátsó (bal oldali) falán a mai napig látható a középkori árnyékszék hosszúkás építménye.
4) Sokat kellett ásniuk a régészeknek és a segédeiknak
A régészeti feltárás alatt 4-5 méter földet kellett kitermelni ahhoz, hogy a Kinizsi-kori járószintet elérjék. A várudvar az évszázadok folyamán ugyanis feltöltődött.
A feltöltődött várudvar 1857-ben
5) Az éltető víz forrása
A mai várforrás helyén a 19. században gémeskút, majd medence, 1926-ra pedig kút állt a nagyfokú feltöltődés miatt.
Rómer Flóris rajzán jól látható a vár gémeskútja
6) A vár paraméterei:
A számok rajongóinak: a vár teljes területe 3222 m2, ebből a belső udvaré 1681 m2.
A lakótorony magassága jelenleg a várudvartól 27,5 méter, tetővel együtt azonban a 35,5-37,5 métert is elérhette.
A vártorony falának vastagsága 2,5 méter alul, felül csupán 1 méter.
A jelenlegi tetőtér szintjét később emelték, ez látható az eltérő kövezésből is.
A palotaszárny eredeti magassága 18 méter lehetett, a helyiségek hossza 6-8 méter lehetett.
7) Két híddal rendelkezett a vár
A külső várárok a mai frissen kövezett, diófás tér aljáig húzódott, a barbakánt és a mostani teret egy felvonóhíd kötötte össze. A másik híd a farkasverem felett a mai napig látható: a belső várudvart köti össze a barbakánnal.
A barbakánt és a külső várárkon kívüli részt összekötő híd Giulio Turco 1569 körül készült munkáján
8) A saroktornyok
A várat védő saroktornyok emeletesek voltak, s a második szintre kötél vagy létra vezetett.
9) Mini felvonóhíd a toronyban?
Egyes kutatók szerint a lakótoronyba bejutást megnehezítették azzal, hogy egy pihenő volt a lépcsőn és ajtó között, ami egy hídhoz hasonlóan behúzható volt. Ez a híd pontosan illeszkedett az ajtókeretbe, így az vártorony kétszeres védelem alatt állt.
10) Mocsaras várárok
A várárokban többnyire nem állt méteres víz: a déli része ("dombnak felfele") mocsaras volt, míg az északi része („dombnak lefele”) víz alatt állt. A várárok a védelmi funkció mellett szemétgödör szerepét is betöltötte.
