Újabb két, eddig talán ismeretlen fotón látható Nagyvázsony, pontosabban a Zichy-kastély és a csepelyi mező! A régi fényképek a londoni Tate Gallery gyűjteményében találhatók meg.
Ha nem akarsz lemaradni a Kinizsi-sírkutatás fejleményeiről, vagy érdekel Nagyvázsony és a Bakony/Balaton-felvidék helytörténete, kövesd a Vázsonykő oldalát Facebookon is!
129 éves fotó a nagyvázsonyi Zichy-kastélyról - a Todesco/Lieben család idejéből
Az alább látható fotó 1894-ben készült a nagyvázsonyi Zichy-kastélyról. Pontosabban "Todesco/Lieben-kastélyról", mivel Kinizsi hajdani mezővárosa ekkor már a Todesco család örökösei kezében volt.
A 129 éves fotó a kastélypark felőli részről készült, ahol az 1947-es államosítást követően először futballpálya, majd a lovasjátékok idején lovaspálya működött. Az épület előterében kivehető egy személy és egy kutya sziluettje, míg a bal oldalon kis részlet látható a kastély egyik gazdasági épülete, az urasági istálló látható.
A "Vasony Kastell" feliratú fotót Leopold von Lieben bécsi bankár készíthette, aki ekkor a Todescók örököseként bírhatta a vázsonykői birtokot.
A Kab-hegy és Csepely mezeje
A második kép 1901 körül készült, s a Tate múzeum számára eddig ismeretlen helyszínt is valószínűleg sikerült azonosítanom.
A képen a Todesco család magyar szürkékből álló gulyája látható. A fotó előterében, baloldalt egy elegáns úriember látható háttal, amint a gulya felé mutat. Ő a múzeum szerint Ernst von Lieben, Anna von Lieben (született
Anna von Todesco) harmadik gyermeke, aki a fotó elkészültének az idején 16 év körül lehetett. A fotó hátterében a gulya mellett/mögött a marhaitató/gémeskút környékén nehezen kivehetően valószínűleg nagyvázsonyi lakosok vannak - talán az uradalmi cselédek.
A kép hátterében halványan futó forma (amely megegyezik a Kab-hegy sziluettjével, lásd a pirossal jelölt kinagyított részt és az utolsó fotót) és erdős rész alapján úgy vélem, hogy Alsó-Csepelyen/Remézen készült a fotó. Az azonosításhoz segítségünkre lehet még a gémeskút/marhaitató is, amely(ek) a régi források szerint Reméz és Csepely térségében volt(ak), nagyjából a benzinkút mögött.
A Kab-hegy sziluettje a 77-es útról a Google Térképen, a Kisremézi-dűlő oldaláról. Az 1901-es fotó nagyjából 2-2,5 km-re északnyugatra készült.
Egy nagyvázsonyi helytörténeti térkép szerint az 1950-es évekig bővízű, mostanában vízzel csak időszakosan rendelekző Vízvörös-tótól délre, a benzinkút irányában/mögött volt egy delelő a jószágoknak, valamint három kutat is jelez a környéken. Ezen kutak maradványai a mai napig megtalálható.
A térképen jelölt delelők/itatók és kutak romjai a piros karikával megjelölt területen vannak. Ezen területeket erősítették meg Karisztl Péter, Wieder Ferenc és Nagy Béla visszaemlékezései is.
Úgy tűnik tehát, hogy sok évtized után sikerült meghatározni egy 122 éves fotó elkészítésének helyét meghatározni. Egy olyan felvétel helyét, amely az egyik első, Kab-hegyet és nagyvázsonyi Csepely-pusztát ábrázoló felvétel lehet.