Mikor megérkeztek az első hírek a Hunyadi-sorozat forgatásáról, sokan egyből azon kezdtek el gondolkozni, melyik történelmi személyiségünk illene filmvászonra. Szerencsés helyzetben vagyunk, ilyen személyekből lenne bőven. Szerintem ezek közé tartozik Kinizsi Pál is, akinek életéből nem hiányoznak az egyébként valós hollywoodi fordulatok sem. Ebben a rövid írásban azt szeretném bemutatni, hogy a sikeres könyvek mellett miért is való filmvászonra Mátyás kedvenc hadvezérének élete. Azt már elöljáróban le szeretném szögezni, hogy a jelen cikkben foglaltak csupán a személyes véleményemet tükrözik.

 Kinizsi Pál egy XVIII. századi ábrázoláson

Kinizsi, a középkor katonai Szoboszlaija

Kinizsi Pál személyét Kárpát-medence-szerte ismerik, s nemcsak a magyarok, hanem a környező népek, így a szerbek és románok is felnéznek rá. A történelmi Magyarország területén való ismertség ugyanakkor egyelőre nem ért el szélesebb nemzetközi szintet. Ehhez a határokon átívelő ismertséghez az idegennyelvű tudományos publikációk, rövid ismertető cikkek mellett manapság a közösségi média és az online platformok is segítséggel lehetnek, nem is beszélve egy akár több nyelven futó filmről.

Kinizsi pályája pedig nemzetközi ismertséget is megérdemelne. Pál urunk ugyanis korának kiemelkedő katonai géniusza volt, s saját időszakában – Báthori Istvánnal együtt – Európa-szerte nagy népszerűségnek örvendett. A kenyérmezei csata győzelmének a hírére az egész keresztény világban, különösen Itáliában körmeneteket szerveztek, s ha elindult a Kinizsi-had a Balkánra, az Isztambulban is ijedtséget váltott ki.

Kiss Bálint: A kenyérmezei csata (1858) - Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

A mai viszonyokkal nehéz leírni ezt az ismertséget, de ha erőltetett analógiával kellene élni, Kinizsi volt a 15. század második felének egyik Puskás Ference – s itt a honvédos múlt miatt erős a párhuzam – vagy Szoboszlai Dominikja (természetesen Hunyadi Mátyás és Hunyadi János után).

A törökverő tehát saját korszakában meglehetősen ismertnek számított. De miért is való filmvászonra a Kinizsi-életpálya?

A népmesei hős és a valóság

Ahogy már korábban írtam, Kinizsi pályájában jó pár – valós – hollywoodi és/vagy népmesei elem van. Bár a jobbágyi/molnárlegényi pálya valószínűtlen, az mégis bizton állítható, hogy Kinizsi viszonylag alacsony sorból emelkedett az akkor birodalomnak számító Magyar Királyság első számú katonájává és harmadik legfontosabb személyiségévé. Kinizsi valós élettörténete egy viszonylag mélyről jövő, de folyamatosan, néhol üstökösszerűen emelkedő karriert mutat be. Ezen emelkedés vége drámaian alakul a való életben is: a gutaütést kapó, nehézkesen beszélő, fél oldalára lebénuló Kinizsi utolsó erejével is a törökre ment volna.

Csikász Imre Kinizsi-szobra

A veretlen katona élete telis-tele van katonai bravúrokkal. A legjelentősebb az 1479-es kenyérmezei diadal, amely után egyenesen a halál zsoldosának, kvázi korabeli terminátornak tekintették. Mátyás kedvenc hadvezére a nyílt mezei ütközetek mellett sikeres volt várostromokban, portyákban, felderítésben és partizánharcmodorban is. A hadászat és harcászat legmagasabb szintjén volt, s azon kevés hadvezérek közé tartozik, aki soha életében egyetlen csatát sem veszített. Ha Kinizsi megérkezett, az ellenség sorsa megpecsételődött.

A veretlen hadvezérnek testi ereje is legendás volt. A korabeli források és a népi elbeszélések egy robosztus, rendkívül erős s emellett eszes személyiségről írnak. Ide tartozik többek között a malomkőnek tálcaként való felhasználásának a legendája, s a kenyérmezei táncjelenet is, de Kinizsivel kapcsolatos monda somlói Kinizsi-ugratója és a Mátyás-templom tetején lévő kereszt legendája is. Fontos kiemelni, hogy a hiteles források alapján a valós Kinizsi nem Schwarzeneggerként, hanem inkább egy szikár, szálkás viszonylag alacsony emberként képzelhető el.

Pál urunk életében szerelmi szál is elhelyezhető, igaz, a valóságban nem biztos, hogy feltétlenül szerelemről volt szó. Felfedezőjének és hadvezértársának, későbbi örökbefogadójának, Magyar Balázsnak a lányát, a valószínűleg nála sokkal fiatalabb Magyar Benignát vette feleségül Kinizsi. A háttérben nem kizárólag az egymás iránti vonzalom, hanem anyagi érdekek, a hatalmas Magyar- és Kinizsi-vagyon állhatott. Míg a „dolgos hétköznapokon” a vázsonykői vitéz a hadszíntereken volt, addig az ifjú ara a vázsonyi építkezéseken sürgölődött, szabadidejében pedig valószínűleg olvasott, mellyel korának egyik legműveltebb nőjének számított. Az Aginer Jenő által nemrégiben könyvben is bemutatott Benigna élete egyébként önmagában is jó filmötlet lenne.

Sámuel Kornél Kinizsi-szobra

A mondai Kinizsi-kép ugyanakkor árnyalható is. A veretlen, országát szolgáló hadvezér mellett megjelenhet Kinizsi másik, talán ismeretlen oldala is. Itt említhető többek között a kiváló vitéz jól dokumentált kegyetlensége. Ez a korszakban egyébként nem teljesen egyedülálló, egyesek szerint pont a kegyetlen török harcmodorra érkező válaszról van szó.

Hasonlóan árnyalja a Kinizsi-képet a „felségárulás” kérdésköre. Itt azt vetik a veretlen hadvezér szemére, hogy „esküje ellenére” nem Mátyás fiát, Corvin Jánost, hanem Ulászlót támogatta. A leginkább esküszegésnek hívható cselekmény ugyanakkor nem feltétlen áll szilárd alapokon: a korszak kiváló kutatója, Neumann Tibor nem talált korabeli forrást az esetleges Kinizsi-esküre, erre csak jóval későbbi kútfők tesznek említést. Itt érdemes azon is eltöprengeni, hogy Kinizsit itt vajon – anakronisztikusan szólva – „reálpolitikai” megfontolások vezették-e? Ugyanis a mai kutatók szerint Ulászló katonai és anyagi háttere volt a legalkalmasabb az összes jelentkező közül az ország megvédésére.

Szintén árnyként vetülhet Kinizsire a „fekete sereg szétverése”. Itt azonban egy, már Mátyás által sem kifizetett „követeléscsomag” miatt lázadt fel az egyébként állandó hadseregként nem igen létező zsoldoscsapat, amely óriási pusztítást végzett a déli végeken. Itt Kinizsi mint rendfenntartó jelent meg, s verte szét a zsoldossereg martalócait.

Kinizsi életének alkonya sem szűkölködik drámai elemektől. A források szerint a gutaütésen átesett hadvezér nehezen érthető beszéddel és erőteljes déli (balkáni) irányba történő mutogatással igyekezett egy törökellenes hadjáratra rábírni a királyt. Ez végül sikerült, s Pál urunkat a halál végül az ostromtáborban érte. De a legendák szerint Kinizsi halála után is ölte a törököt: a sírjához „elzarándokló” török csapat egyik katonája bosszúból le kívánta lőni a sírkőre faragott Kinizsi Pált, de a golyó gellert kapott, s szemközt találta az ottománt.

Ahogy látható, a veretlen hadvezér életpályája nem szűkölködik valós és népmesei drámai fordulatokban. Mivel Kinizsi életének nagy része nem ismert, ezért ezen sötét foltokat ki lehet pótolni legendás elemekkel. Fontos ugyanakkor, hogy egy ilyen film igyekezzen a történelmi hitelességre is törni. A Hunyadi-sorozattal az egyik legnagyobb kritika pont ez utóbbi volt. A filmes és történelmi sztori közötti ellentmondást talán úgy lehetne feloldani egy ilyen esetben, hogy szakértők egy, a film sztorija alapján készített kis dokumentumfilm keretében elmondják, mi a valós, s mi a kitalált vagy legendás elem. Ezzel a néző nem csak szórakozna, hanem igény esetén tanulhatna is.

Hogy valaha megvalósul-e a Kinizsi-film, nem tudom. De abban biztos vagyok, hogy egy ilyen fontos történelmi hőst meg kell becsülni, s emlékét sohasem szabad elfelednünk. S ebbe az is beletartozik, hogy a jeltelen sírban lévő maradványainak felkutatását legalább megpróbáljuk. (Az idei (2025-ös) ásatás pontos időpontját hamarosan bejelentjük.)