Kinizsi Pál 1494. november 24-én (más források szerint 29-én) hunyta le örökre a szemét a Száva mellett lévő Szent Kelemen városában. A kutatók huzamosabb ideig úgy gondolták, hogy rendkívül díszes végtisztesség adatott meg a veretlen hadvezérnek, Aigner Jenő legújabb kutatásai ezt azonban megcáfolni látszanak. Akit bővebben érdekel Kinizsi halála és maradványainak holléte, azt várjuk a 2022. december 17-i előadáson, amely részletei ide kattintva érhetők el.

Németh Gábor, nagyvázsonyi helytörténész rajza Kinizsi Pál temetéséről a vázsonyi historia domusban

Hogy hogyan nézett ki egy középkori temetés, azt kiválóan ábrázolja Hunyadi Mátyás bécsi és fehérvári temetési menete. Feldíszített városok, zsákmányolt lobogók felvonultatása és díszes ravatal járt egyik legjelentősebb királyunknak. Sokan fel is teszik a kérdést, miért ne járt volna hasonló Mátyás kedvenc hadvezérének?

Darnay Kálmán igen díszes és megható temetést képzel el Kinizsinek, ami írói fantázia szüleménye: szereplőinek egy része ugyanis nem lehetett jelen a törökverő temetésén, már csak azért sem, mert meg sem született ekkoriban. Szegedi László Megy a sírkő vándorútra c. kiváló művében hitelesen adja vissza a középkori temetéseket, s valószínűleg sok elem vissza is köszönt a néhai vázsonykői uraság utolsó útján is.

Kinizsi Pál tumbájának makettje (Forrás: Kinizsi-vár)

Aigner Jenő egy eddig még nem vizsgált forrást dolgoz fel legújabb, Magyar Benignáról szóló művében, mely nem más, mint Szapolyai István, örökös szepesi ispán és nádor levele vitézlő Himffy Imrének, a visegrádi vár várnagyának. Az 1494. december 10-én (a szeplőtelen fogantatás ünnepe utáni szerdán) Trencsénben kelt levélben Szapolyai szemtanúként írja le Kinizsi Pál temetését. A levélben megjegyzi a nádor, hogy „Pál ispán úr temetése olyan rendetlenül zajlott”. Két dolgot emel ki ezzel kapcsolatban Szapolyai: egyrészt általánosságban kiemeli, hogy Benigna elhanyagolta Kinizsi temetését, s azt nem a legnagyobb tisztességgel rendezték meg; másrészt sajnálatát fejezi ki, hogy Himffy nem tudott részt venni a temetésen. Előbbi egy általános megjegyzés, nem lehet tudni, hogy pontosan mit jelöl, talál a pompa és ünnepélyesség nem érte el a Kinizsihez méltó szintet. Utóbbi konkrét megjegyzés, s valószínűsíthető belőle, hogy Benigna elmulasztotta meghívni a korabeli vezetőréteg egy részét, s úgymond „megúszásra” játszott, ahogy Aigner Jenő is kiemeli. Úgy tűnik tehát, hogy Benigna nem egy Kinizsihez méltó temetést szervezett. Hogy ennek mi az oka? Talán a kedvezőtlen téli időjárás, a gyász, esetleg a megromlott kapcsolat – ez már valószínűleg sohasem derül ki. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy Benigna nem volt teljesen hálátlan, ugyanis korának egyik legszebb, s ma is részlegesen fennmaradt sírkövét kapta a vázsonyi „fekete özvegy” első férje.

A vázsonykői pálos kolostor romjainak legkorábbi, ismert ábrázolása

A levél kelte és Kinizsi Pál halála nagyjából meghatározza a temetés időpontját is. Kinizsi november 24-én vagy 29-én hunyt el, Szapolyai pedig december 10-én már Trencsénben volt. A két időpont között 11/16 nap különbség van.

A Szendrő-Nagyvázsony út gyalog, napjainkban. Nagyjából ekkora távot kellett megtenni 1494 november/decemberében is a Kinizsit "hazaszállítóknak"

Szendrő és Vázsonykő között nagyjából 415-430 km a távolság, Vázsonyból Trencsénbe pedig nagyjából 250 km-es távot kell megtennie gyalog az utazónak. A korabeli viszonyok között egy gyalogos napi 25-40 km-t, egy szekérrel közlekedő pedig 30-45 km távolságot tudott megtenni,  egy siető lovas pedig akár 50-60 km-t is.

Nagyvázsony és Trencsén közötti legrövidebb gyalogutak.  Nagyjából ezt az utat tehette meg Szapolyai István is, miután részt vett a törökverő temetésén.

Kinizsi holttestét minden bizonnyal szekérrel hozták haza. Az útviszonyok ismeretlenek, de a középkor időjárását ismerve valószínűleg zord téli utazása lehetett a korabeli temetkezési vállalkozóknak. Ha a legoptimistább becslésből indulunk ki, akkor legalább 10 nap kellett ahhoz, hogy Szendrőből Vázsonyba érjenek. A Trencsén-Vázsony útvonalat Szapolyai valószínűleg gyorsabban, lóháton tette meg, s ez nagyjából 4 napjába telhetett.

A két adatot összeolvasva az tűnik valószínűnek, hogy Kinizsi temetésére valamikor december elején, talán december 4-6. környékén kerülhetett sor.

A korabeli útvonalak, s az utazások hossza még egy dologra világíthat rá: Kinizsi halálának valós időpontjára. Ugyanis míg a november 29-i elhalálozás esetén 11 nap telik el Szapolyai leveléig, addig a november 24-i levél már 16 napot jelent. A korabeli útviszonyokból, időjárási helyzetből kiindulva igencsak valószínűtlen, hogy Kinizsi holttestét november 29-ét követően december 10-ét napokkal megelőzően el tudták volna hozni Vázsonykőre.

Ezek alapján úgy vélem, hogy Kinizsi Pál halálának tényleges időpontja nagy valószínűséggel a többség által eddig is valószínűbbnek tartott november 24-i időpont.

Kinizsi hazahozatalával kapcsolatban pedig ki kell emelni, hogy a Szendrő-Vázsony útvonalat a korabeli utazási tempóhoz képest rendkívül gyorsan sikerült megtenni – talán Benignának emiatt nem volt kellő ideje a temetés megtervezésére.

A vázsonykői pálos kolostor romjai. Kinizsi temetése idején hasonlóan havas időjárás lehetett.