Hunyadi Jánoshoz és a Hunyadi-családhoz hasonlóan Mátyás veretlen hadvezérének, Kinizsi Pálnak az életét (s halálát) is rengeteg legenda kíséri, melyek jelentős része a mondák világába tartozik. Ebben a cikkben három ilyen kérdést vizsgálok meg közelebbről.

Kinizsi Pál vagy Pavel (vagy Paul) Chinezu?

Az alkenyéri emlékmű felülnézetből

Minden magyart megdöbbent a dél-erdélyi Alkenyéren (Șibot) lévő, a kenyérmezei csata emlékére állított emlékmű jelenlegi felirata: e szerint ugyanis Kinizsi Pál román hős volt. A kenyérmezei emlékekről már írtam korábban, [és videót is készítettem], itt röviden csak annyit jegyeznék meg, hogy az 1889-ben állított oszlop feliratát 1929 körül cserélték le Nicolae Iorga kezdeményezésére, s az alapján a csata hőse Paul Chinezul (sic!) temesvári ispán, román hős volt. A román szál mellett még előkerül a szerb szál is, sokan egyenesen a Brankovics famíliával rokonítják a Kinizsiket, de volt, aki szerint még szlovák nemzetiségű hősként is megjelent Kinizsi Pál (ez utóbbiról én egyébként nem találtam forrást). Fontos megjegyezni, hogy a mértékadó fiatal román történészek egy része (Ion Cristian Popa) egyszerűen nevetségesnek tartja Kinizsi román származását.

Először is, meg kell jegyezni, hogy Kinizsi életében a nemzetiségi kérdés nem foglalkoztatta olyan élénken az emberek érdeklődését, mint ma. A nemzeti ébredés előtt ugyanis a nemzetiség (s az anyanyelv) nem játszott fontos szerepet a Szent Korona alattvalóinak életében. A Szentkorona-tan és hungarus-tudat értelmében ugyanis mindenki, nemzetiségi különbségtől függetlenül a Szent Korona alattvalójának számított.

Kinizsi Pál ábrázolása egy román könyvben

Fontos kiemelni továbbá, hogy Kinizsi Pál egész életében a Magyar Királyságot és a Szent Koronát szolgálta, s minden tette a magyarsághoz és a magyar államhoz köthető.

Milyen nemzetiségű lehetett tehát Kinizsi Pál? A legújabb kutatások szerint Kinizsi Abaúj vármegyében, Kiskinizs és Nagykinizs vidékén látta meg a napvilágot. A kutatások alapján ezen a vidéken a középkorban nagy többségben magyarok éltek, kis részben voltak németek is, valamint északabbra minimálisan szlávok és türkök is kimutathatók ezen a területen.  A Kinizsi-családfa neveit elemezve germán és kisebb részben akár latin „beütés” is látható, azonban nagyon valószínű, hogy a Kinizsik Pál urunk idejében már évszázadokra visszamenőleg magyarul beszéltek.

Csikász Imre "elátkozott" Kinizsi-szobrának mintája

Vannak források, ahol Kinizsi ortodox vallásúként tűnik fel. Ennek alapjai a magyar történetírásban is megvannak. Ezen elméletnek ellentmond egy egyszerű tény: ti. nem lehet véletlen, hogy a vázsonykői úr várától pár száz méterre egy magyar alapítású, pálos kolostort alapított, amelyben végső(nek hitt) nyughelyét is megtalálta.

Összegezve: Kinizsi Pál nagy valószínűséggel magyar anyanyelvű, magyar nemzetiségű személyként látta meg a napvilágot, az viszont bizonyos, hogy minden tette Magyarországhoz, a Magyar Királysághoz kötötte.

Molnárlegény vagy kisnemes?

Aki valaha olvasta Tatay Sándor Kinizsi Pálról írt regényét, vagy hallotta már Kinizsi Pál nevét, az egy dologban biztos: a veretlen törökverő molnár volt. A legenda sok helyen életre is kel: közel tucatnyi malomról állítják azt, hogy igenis, itt szolgált Mátyás kedvenc hadvezére. Kinizsi hajdani fészkében, Nagyvázsonyban két malmot „gyanúsítanak” Kinizsivel: a 18-19. században létesült Csurgó-malmot, valamint a Szent Mihály-domb lábánál lévő malomromot. Az első már életkoránál fogva sem lehet Kinizsié, a másodikban van igazság: ez ugyanis az oklevelek szerint valóban az uraságé volt. A hadúr azonban valószínűleg nem itt emelte a magasba a malomkövet, mivel a malmot már sikeres hadvezérként szerezte meg.

A létavértesi Kinizsi-díszkút (Forrás: Léta Hírek)

A molnár származást 1945-1990 között a kommunista történetírás is előszeretettel felemlegette, ebben látta ugyanis (részben) bizonyítottnak Kinizsi sikerességének zálogát. Valószínűleg a legenda fordítva is hatott: a korábban kisnemesként számontartott „Pál uraság” még az uralkodó eszmerendszerbe is beilleszthető volt, s kultusza ennek hála még inkább kilőtt.  

A molnárlegénységen kívül az okleveles kutatásokat végző történészek már a 19. században valószínűsítették, hogy a Kinizsi család kisnemesi származású volt. Ezt alátámasztják a legújabb kutatások is, sőt, az újra felfedezett források és oklevelek felhasználásával már nagyjából Kinizsi Pál felmenői vagy legalább tágabb rokoni köre is ismert. A rendelkezésre álló adatok alapján a veretlen hadvezér nagy valószínűséggel Abaúj vármegyei kisnemesi családból származott.

Honnan tehát a molnárság? A két elmélet álláspontom szerint nem zárja ki egymást. A kisnemesi, valószínűleg Hernád mentén élő Kinizsi famíliának valószínűleg volt malma, s előfordulhat, hogy a család elszegényedése idején jobb híján a fiatal Palkó is szolgált a családi malomban.

A vázsonykői építtető

Aki meghallja Nagyvázsony nevét, annak elsőre valószínűleg a Kinizsi-vár jut eszébe. A név ugyanakkor több okból is csalóka: egyrészt nem Kinizsi Pál építtette, másrészt valószínűleg a munkálatokat sem az uraság rendelte meg és ellenőrizte.

A Kinizsi-vár romja a 19. század közepén (Rómer Flóris rajza)

A vázsonyi erősség elődje Kinizsi Pál születése előtt nagyjából fél évszázaddal kezdett el épülni, a megrendelő a Vezsenyi család volt (erről itt írtam bővebben). A Vezsenyik kihalásával 1472 augusztusában Mátyás kedvenc hadvezérérének adományozta Vázsonyt és tartozékait, aki egészen haláláig bírta a várat.

Az újdonsült birtokos a kenyérmezei csatát követő években kezdhetett bele a felújításokba. Aigner Jenő Kinizsi Pálról és Magyar Benignáról szóló kutatásaiból tudjuk azonban, hogy a hadvezér többnyire a hadszíntéren tartózkodott, így a munkálatokat valószínűleg az ifjú ara, Magyar Benigna irányíthatta.

A Kinizsi által alapított pálos kolostor romjai a 20. század elején

A vár mellett Kinizsi (és Benigna) nevéhez fűződik emellett a pálos kolostor alapítása és építése, valamint a mai vázsonyi Szent István-templom felújítása is. Valószínűleg ezen munkálatok ellenőrzésében is ritkán vett részt az elfoglalt hadvezér.

A vázsonyi erősség katonai szempontból vett fénykorát Kinizsi halála után élte: a Kinizsi által 1490 környékén megkezdett beruházásokat már Magyar Benigna második férje, Horváth Márk idején fejezhették be, katonai szempontból pedig a törökellenes harcok adtak további lökést az erődítésnek.

A vár ugyanakkor nem véletlenül kapta Kinizsi nevét: legnevesebb ura Kinizsi Pál volt, akinek vagyona és befektetései mind a mai napig meglátszanak mind a váron, mind Nagyvázsonyon és történelmi szerepén.

Kinizsi Pál ábrázolása a 19. századból