Kinizsi Pál egy közismert hőse a magyar történelemnek, családfáját ugyanakkor kevesen kutatták. Ez részben talán annak is köszönhető, hogy a törökverő vitéz volt a család legfontosabb tagja, akinek hírneve elhomályosította a felmenők és oldalági Kinizsik dicsőségét. Milyen eredetű volt a Kinizsi família: magyar, német, esetleg szláv? S milyen jelentős oldalági rokonai voltak a törökverőnek! Ilyen Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, Thököly Imre vagy Esterházy „Fényes” Miklós. Ebben a cikkben a legújabb kutatásaimat kívánom bemutatni, melyeknek nem titkolt célja Kinizsi oldalági rokonságának bemutatása. Ezen kutatás hosszabb távon a Kinizsi-sírkutatásban is hasznosítható lesz, ugyanis így lehetőség nyílhat Kinizsi Pál archeogenetikai azonosítására is.

A jelen cikk levéltári kutatásokon, valamint Aigner Jenő és dr. Fenyvesi László kutatásain alapul. Külön köszönöm gróf dr. Zichy Mihály történész, levéltáros segítségét!

Ha nem akarsz lemaradni a Kinizsi-sírkutatás fejleményeiről, vagy érdekel Nagyvázsony és a Bakony/Balaton-felvidék helytörténete, kövesd a Vázsonykő oldalát Facebookon is!

2023. szeptember 16-án szombaton, 17:00-tól mindenkit szeretettel várunk Aigner Jenő: Magyar Benigna: reneszánsz úrnő vagy Vázsonykő fekete özvegye? c. előadásán Nagyvázsonyban, melynek helyszíne a benzinkúttal szembeni Szent István-templom.

A Kinizsi-ősök – magyar, szláv vagy német?

A Kinizsi család eredete a múlt homályába vész. A legújabb kutatások abba az irányba mutatnak, hogy a Kinizsi család egy Abaúj vármegyei nemesi família volt. Dr. Fenyvesi László kutatásaiban összefoglalja a Kinizsik családfáját is. Szerinte a Kinizsik szláv származásúak voltak, s a Kinizsi név a szláv kenéz szóból származik. A szláv eredetet Fenyvesi szerint a famíliában használt keresztnevek is megerősítik, azok ugyanis meglehetősen szlávos hangzásúak.

Kiskinizsi elhelyezkedése a jelenlegi határok között (Forrás: Wikipédia)

Fenyvesi kutatásai szerint Kinizsi Pál a Kinizsi család Orod-ágából származik. Orod fia egy bizonyos Guentyr, míg Guentyr fiát Marcusnak (Márk) hívják. Fenyvesi szerint a Márk név használata itt szláv eredetet tükröz.

Úgy vélem ugyanakkor, hogy a Guentyr név is árulkodó lehet. Meglehetősen hasonlít a németből ismert Günther (Guenther) névre, amelyből az északgermán Gunnar és Gunder nevek is származnak. Innen ered a magyarban használatos göntér szó is. A szavak a germán „gunþiz” szóból erednek, mely csatát vagy hadsereget jelent, a nevek mögött pedig a nyelvészek mögött a harcos vagy hadsereg jelentése bújik meg.

Magyarország feltételezett nemzetiségi összetétele a 11. században. A piros körrel jelölt terület jelöli nagyjából Kiskinizs és Abaújvár vidékét, a Kinizsik származási helyét. A térképen lászik, hogy bő két évszázaddal a Kinizsi família megjelenése előtt a terület zömében magyar volt, csak kis részben fordulnak elő a Hernád völgyében magyar-szláv vegyes települések. (Forrás: Őri Péter, Kocsis Károly, Faragó Tamás, Tóth Pál Péter: Népesedési múlt)

Guentyr nevét az 1280-as oklevelekben lehet felfedezni, míg az első Kinizsi ősöket az 1240-es évekre datálja a levéltári források alapján Fenyvesi.

Érdekes egybeesés, hogy a vármegye északi részére már II. Géza idején (uralkodott 1141-1162) németeket telepítettek, 1217-19 körül pedig Abaújvár környékén 10 településen jelentek meg német telepítések, ilyenek voltak Göncz, Vizsoly és Hidasnémeti elődjei is. Dr. Paládi-Kovács Attila ás Györffy György kutatásaiból pedig tudjuk, hogy a 14. században a Hernád síksága és dombvidéke túlnyomórészt magyar lakosságú volt, a hegyvidéken viszont magyar és szláv lakosság is élt vegyesen..

A fentiekből látható, hogy Kinizsi tágabb értelemben vett (50 km-es sugarú, amely a középkorban jelentős távolság volt) származási helyén – Abaújvár és Kiskinizs vidékén – a Kinizsik megjelenésének idején többnyire magyar és német nyelvű lakosság élt, bár valószínűleg szláv elemek is felbukkantak a vármegyében.

Magyarország nyelvi térszerkezete Kinizsi halála idején. A térkép bő két és fél évszázaddal a Kinizsik megjelenése utáni állapotokat ábrázolja. Látszanak rajta a Gönc környékén lévő német települések, valamint az, hogy a Hernád síksága nagyrészt ekkor magyar anyanyelvű lehetett. (Forrás: Őri Péter, Kocsis Károly, Faragó Tamás, Tóth Pál Péter: Népesedési múlt)

Az abaújvári német telepítések pont a Kinizsik megjelenése előtt történtek, s külön érdekesség, hogy Guentyr említése nevének feltételezett jelentéséhez (harcos) méltóan pont egy csatában szerzett sérüléséhez kapcsolódik. Az egyik első híres Günter, Szent Günter Szent István felesége, Gizella királyné hívására érkezett Magyarországra, s az ő ösztönzésére alapíttatott meg a Bakonybéli (Nagyvázsonytól nem messze fekvő) remeteség is. Szent Günter is rászolgált a nevére, ugyanis bencés szerzetessé válása előtt katonáskodott. Ahogy láttuk, "Kinizsi Guentyr" és kardforgató volt, s valószínűleg nem véletlen kapta ezen harcos nevet. S ha már ezen nevet kapta, a névedó(k)nak tisztában is kellett lenniük a jelentésével.

A Guentyr mellett más német hangzású név is feltűnik Kinizsi családfájában, ez pedig a Márk. Fenyvesi szerint ezt szlávból, s nem a németből származik Kinizsi Márk (Marcus) esetében, s szerinte a szláv Marko névből ered. Fontos azonban megjegyezni, hogy a Márk név latin eredetű, s Mars hadistenhez szentelt személyt/harcost jelent. A Márk név egyébként sokak szerint német közvetítéssel jelent meg hazánkban, azaz ez esetben sem kizárt a német eredet.

A fentiekből kiindulva azon óvatos véleményt fogalmazom meg, hogy fennáll a lehetősége annak, hogy a Kinizsi családban német vér is csörgedezett.

Kinizsi megszületése idején feltételezett szülőhelye, Kiskinizs és Abaújvár vidéke már túlnyomórészt magyar vidék volt, s a Kinizsi család, ha nemzetiségi származású is volt, nagy valószínűséggel már teljes mértékben elmagyarosodott..

Fontos azonban kiemelni, hogy a korszakban a nemzetiségi hovatartozás semmit nem számított. A család leghíresebb leszármazottja, Kinizsi Pál a Szent Korona alattvalója, s a magyar király legkiválóbb hadvezére volt. Katonaként és köztisztviselőként egy országot szolgált egész élete során: a Magyar Királyságot. Anyanyelve, vázsonykői beruházásai, különösen a pálosok tisztelete a magyarság irányába történő elköteleződést mutatják. Bár a nemzetiségi kérdés felvetése Kinizsivel kapcsolatban tudományos szempontból értelmetlen, azt bátran kijelenthetjük, hogy ha újra köztünk lehetne, valószínűleg a magyar válogatott sikereiért szurkolna a hazáját élete végéig védő hadvezér.

Kiskinizs látképe. Dr. Fenyvesi László szerint Kiskinizs lehet Kinizsi Pál szülőfaluja. (Forrás: Kiskinizs község honlapja)

Kinizsi Pál ismeretlen húga – avagy fennmaradt a Kinizsi-vér?

Kinizsi Pál 1494-ben utódok – legalábbis hivatalosan elismert, vér szerinti utódok – nélkül hunyt el. Eddig kevésbé volt a fókuszban Kinizsi közvetlen családja, mivel a hadvezér halála után a legfényesebb Kinizsi-férfiág főnixként búcsúzott a magyar történelem porondjáról.

A 2022-ben elindult Kinizsi-sírkutatás – amelynek célja Kinizsinek a nagyvázsonyi Szent István-templom sírkertjében jeltelen sírban nyugvó maradványainak megtalálása – azonban fontos újdonságokat hozott. Ahhoz, hogy kétségkívül azonosítani lehessen Kinizsi Pál maradványait, szükség lenne DNS-mintára, amelyhez a veretlen hadvezér családjának vizsgálata szükséges.

Kinizsi ismeretlen nevű húga itt jön képbe. Az eddig méltatlanul elfeledett húg ugyanis a nagyanyja Bethlen (III.) István erdélyi fejedelemnek, melyről hiteles forrást gróf dr. Zichy Mihály történész, levéltáros segítségével sikerült beszereznem az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárából  (OSZK Kézirattár FL 225 47v - Caroli Wagner e Soc. Jesu, Mssptorum Tomus LXX). Ez alapján Kinizsi húga Bethlen (II.) Gáborhoz ment feleségül, akitől Bethlen (I.) Farkas néven fiúk született, aki nem más, mint a fejedelem atyja. Fontos ugyanakkor kijelenteni, hogy jelenleg ez az egyetlen forrás áll a rendelkezésre, mely igazolni látszik a Kinizsi-vérvonal fennmaradását.

Bethlen István erdélyi fejedelem, Kinizsi húgának az unokája (Forrás: Wikipédia)

Bethlen Gábor gyermekei korán meghaltak, ám a Kinizsi-vér továbbra is fennmaradni látszik: Bethlen Gábor öccse, Bethlen (I.) Istvánnak ugyanis hét gyermeke született. Két lány fontos e tekintetben. Egyikük, Bethlen Druzsina, aki kisrédei Rhédey Ferenc erdélyi fejedelemhez ment feleségül, akitől László nevű fiúk született, aki azonban gyermek nélkül hunyt el. Érdekesség, hogy a Rhédey család egy másik ága a felmenője a Windsor-háznak (korábban Szász–Coburg–Gothai-ház).

Bethlen Gábor öccsének, Istvánnak a másik lánya, Bethlen Anna rátóti Gyulaffy Sámuelhez ment feleségül, s egy lányuk született, Gyulaffy Mária. Érdekesség, hogy a Gyulaffy család szorosan kötődik Kinizsi későbbi pátriájához, Nagyvázsony környékéhez.

Thököly Imre ereiben is csörgedezett Kinizsi-vér (Forrás: Wikipédia)

Gyulaffy Mária férje késmárki Thököly (II.) István volt, s hét közös gyermekük született, köztük Thököly Imre kuruc vezér s erdélyi fejedelem. A Kinizsi-vér fennmaradását Thököly Imre húga, Thököly Éva biztosította, aki galántai herceg Esterházy Pál (élt: 1635-1713) nádorhoz ment feleségül.  Esterházy Pál és Thököly Éva utódai az Esterházy hercegi ág leszármazói, ilyen többek között Esterházy ("Fényes”) Miklós József is. Fontos kiemelni, hogy ezen Esterházy-ág a mai napig él s virágzik.

Esterházy Pálné Thököly Éva, akinek köszönhetően az Esterházy herceget tőle származó ágában fennmaradt a Kinizsi-vér (Forrás: Wikipédia)

A férfiági leszármazás egészen könnyen nyomon követhető, s így kijelenthető, hogy az Esterházyak hercegi ágának leszármazottjaiban jó eséllyel a mai napig Kinizsi-vér csörgedez. Rajtuk kívül további Kinizsi-leszármazók is lehetnek az Esterházy család nőágán, s az sem kizárt, hogy törvénytelen gyermekek között is fennmaradt a Kinizsi-vér.

A fenti családfakutatás s az esetleges további oldalági Kinizsi-leszármazók felderítése gyakorlati jelentőségét Kinizsi Pál maradványainak meglelése esetén nyerhetné el, s egy archeogenetikai kutatással akár a Kinizsik eredetének rejtélye is megoldódhat.