A „nagyvázsonyi zendülés” története egy kevésbé kutatott témája a Balaton-felvidék és Bakony helytörténetének. Első ízben tavaly írtam a lázadásról, melyben legalább két személy elhunyt, többen megsérültek, a káplánt elkergette a falu népe, a község rendjét napokig 7 település 20 csendőre és egy…
Kinizsi hajdani mezővárosában sosem lehet unatkozni, s ezt tudták már őseink is: a ’30-as évek első felében ugyanis a mai (külső) halastónál épített strandon pihenték ki fáradalmaikat!
A jelen cikk az Arcanum adatbázisának felhasználásával és Simon Lászlóné Kardos Julianna visszaemlékezései…
Vigántpetend ma egy alig 200 fős falvacska a Bakony és Balaton-felvidék határán, a Dörögdi-medencében. Sokaknak talán a szomszédos Kapolcsról s a Márta István és társai által életre hívott Művészetek Völgye fesztiválról lehet ismerős. Van viszont egy évszázados húsvéti hagyomány, amely egyedülállóvá…
Szerző: dr. Kandikó Csanád
A Nagyvázsony környékén élőknek talán nem kell bemutatni azon legendát, mely szerint Mencshely a nevét arról kapta, hogy itt bújtatták Kossuth-gyermekeit. Ha a monda így nem is igaz (ti. a település nem erről kapta a nevét), az viszont ismert tény, hogy a forradalom és…
Szerző: Dr. Kandikó Csanád
Großwaschon, (Deutsch)Barnig, Pulau, Werstuhl, Totwaschon, azaz Nagyvázsony, Barnag, Pula, Vöröstó és Tótvázsony. Öt település a Balaton-felvidékről, melyek neve mind a mai napig egybefonódott a németséggel – vagy pontatlanabbul, ahogy szinonimaként használni fogom a…
372 évvel ezen a napon lépett Vázsonykő birtokába Nagyvázsony történetének legmeghatározóbb famíliája, a Zichy család.
Vázsony Kinizsi Pál korában vált a környék (Veszprém-Tapolca-Ajka háromszög) legmaghatározóbb településévé. Kinizsi halála után Magyar Benigna volt a Vázsonykő úrnője (jogilag…
Savanyó Jóska az egyik utolsó és a leghíresebb bakonyi betyár, a tótvázsonyi temető mellett található sírja a mai napig turistalátványosság. A Déli-Bakony rettegett haramiájának egyik leghíresebb rablása nem messze zajlott az örök lakhelyétől: a nagyvázsonyi kastély alig 8 kilométerre fekszik a…
Nagyvázsonyt és környékét átjárja a betyárromantika. A Kab-hegyről leereszkedő erdőség közel egy évszázadon át volt a haramiák utolsó menedékhelye. Ha valaki beleveti magát a Bakonyba, láthatja, hogy nem véletlen bujdosott erre a korabeli magyar „szervezett bűnözés” krémje: sűrű erdők, víznyelők,…
Hamarosan elkezdődik a 30. Művészetek Völgye, ennek a tiszteletére most nem Nagyvázsonyba, hanem a Dörögdi-medence (értsd: Völgy) egyik „fővárosába”, Vigántpetendre látogatok.
Zalapetend látképe a XIX. század végén (egyes források szerint 1870 körül)
A petendieken (és vigántiakon) kívül…
A szerzetes elé tárulkozó kép akár ilyen is lehetett
Repüljünk vissza a képzelet szárnyán egészen a XIX. századba!
Abba a korba, amikor vár tetejét már egy villámcsapás elpusztította,s az udvara is szépen megtelt földdel, valahogy úgy, ahogy a homokóra "ketyeg".
Az erősség ekkor már…