Vigántpetend a Művészetek Völgye egyik fővárosa. A Dörögdi-medence szélén fekvő falvacska nem csak határkövéről, pecsétjéről, vagy a hozzá kapcsolódó közmondásról (gond a petendieknek!) híres, hanem van egy misztikus homályba vesző romantikus evangélikus haranglábja is! A kis tornyot bő másfél évtizeddel ezelőtt újították fel, s bizony azóta meg is viselte az idő vasfoga a kis épületet.

Vigánt főutcája és az evangélikus harangláb 1981-ben (Forrás: Dunántúli Napló)

Szerencse viszont, hogy van egy immár petendi lokálpatrióta, Albicz Ágnes, aki a műemlékvédelmi szakmérnöki diplomamunkáját a vigánti evangélikus haranglábról írta. A munka azért is egyedülálló, mert első ízben dolgozza fel tudományos igényességgel a harangláb történetét, s mellette rengeteg újdonságot is megtudhatunk a Vigánt és (Zala)Petend történetéről is.

Albicz Ágnesnek köszönhetően a vigánti harangláb hamarosan eredeti pompájában ragyoghat, mementót állítva a mára csupán egy főre fogyatkozó, hajdan népes vigánti evangélikus közösségnek.

A hamarosan bekövetkező felújítás apropóján a harangláb megmentővel készítettem az alábbi interjút.

Hogyan kerül egy budapesti  építészmérnök a fővárostól több mint másfél órányira fekvő Vigántpetendre? Mi fogott meg ebben a kis falvacskában?

Gyermekkorom óta néptáncolok, férjem népzenész, így a népi kultúrában otthonosan mozgunk. A Balaton-felvidék és a Művészetek Völgye falvai fiatalságunk meghatározó színterei, így amikor rátaláltunk erre - a szinte eredeti karakterében megmaradt- parasztházra, mondhatni hazatértünk.

A falu központjában egy gyönyörű egykori parasztházban élsz a családoddal. Hogyan hatott ki rád ez a szinte műemléki környezet? A munkásságod alapján meglehetősen közel állnak hozzád a régi épületek, ha úgy tetszik műemlékek.

Régóta érdekel az építészettörténet, diplomám és későbbi munkáim során is történeti téma volt a meghatározó. Amikor a parasztházunk felújításába kezdtünk, kihívást jelentett a feladat, egy majd’ kétszáz éves kőház nem sematikus építőipari megoldásokat igényel. Sok-sok kérdés merült fel, így szép lassan eljutottam a műemlékvédelmi szakmérnöki képzésig, melynek feladatait Vigántpetend értékeinek felkutatásával, ebben a természeti és épített környezetben oldottam meg.

A harangláb és a hajdani Kandikó-ház 2022 januárjában

Mikor kezdtél el tüzetesebben foglalkozni Vigántpetend helytörténetével?

Nyitott szemmel járok, építészmérnökként elsődleges igényem a mikrokörnyezetem kulturális értékeinek megismerése, lehetőség szerint a megmentése. A szakmérnöki diplomám kutatási témája egybevágott polgármester úr felújítási terveivel, így hasznosat a még hasznosabbal ötvöztem, így került a harangtorony a fókuszomba. Az épület kutatását először Vigánt és Petend helytörténetének megismerésével kezdtem. Már 1236-tól találhatók oklevelek mindkét faluról, a középkorban évtizedes földbirtok perek folytak az egyház és a vigánti nemesek között: - mai kifejezésekkel élve - közokirat hamisítással, tüntetéssel, polgári engedetlenséggel. A környéket járva sokszor látom magam előtt ezeket a középkori jeleneteket, Vigánt és Petend is nagy múlttal rendelkezik!

 Mit lehet tudni a harangtoronyról? Mikor épült, milyen sajátosságai vannak?

A harangtoronyok fontos szerepet töltöttek be egy templom nélküli gyülekezet életében: kapcsolatot teremtettek a gyülekezet és a távolabbi anyaegyháza között, mert bármilyen kicsi is az épület, a vallásos életet testesíti meg. A vigánti tornyot 1882 körül építette az evangélikus gyülekezet, kezdetben két haranggal működött! Építészeti megformálása tájra jellemző, kőből készült toronysisakkal és vastag, rakott kőfallal épült. Ma már nagyon rossz állapotban van, de az előző felújításoknak köszönhetően a párkányok osztása, vakolatkeretek és a höbörcsös falmezők megmaradtak, ez a környékbéli harangtornyok között ritka eset, még romos állapotában is építészeti értéket képvisel!

A harangtorony madártávlatból 2022 júniusában

Sok helyivel is felvetted a kapcsolatot. Mi a viszonyuk a vigántiaknak és a petendieknek a haranglábhoz? Elmondható, hogy a templom mellett ez a falu másik jelképe?

A kapolcsi evangélikus és katolikus egyházak története szorosan összekapcsolódik Vigántpetenddel: a vigánti evangélikusok Kapolcsra, a kapolcsi és petendi katolikusok Petendre jártak misére, egészen a saját templomuk megépültéig. A harangtorony ebben a helyi egyházszervezeti struktúrában játszott szerepet. Vigántpetend történelme a két műemlék épületbe sűrűsödik: a katolikus templom és a harangtorony, melyről elmondható, hogy az evangélikus Vigánt jelképe, ma mementóként áll az egykori kis falu közepén. Már csak egy evangélikus él itt, a torony emlékeztet minket a magyar protestantizmus küzdelmeire két pogány közt egy hazáért, országos és lokális szinten is.

A harangláb most meglehetősen romos állapotban van, de a munkásságodnak köszönhetően hamarosan megújul. Beavatnál a felújítás részleteibe? Mikor kezdődik, hogyan újul meg a falu jelképe?

A Népi Építészeti Program támogatásával elkészültek a felújítási tervek, melyek alapján idén megújul a harangtorony. Az örökségvédelmi engedélyre várunk, ezután indulhat a kivitelezés, várhatóan a nyár végén. A történeti szerkezetek megtartásával, hagyományos anyagokkal történik majd a felújítás, figyelembe véve a műemléki értékek megőrzését. Az épület kis mérete miatt nem alkalmas egyszerre több látogató befogadására, ezért közvetlen környezetének rendezése is szükséges. Burkolt felület kialakításával emlékhelyként funkcionáló, pihenőpaddal kialakított terecske jön létre, mely méltó lesz műemlékéhez.