Román volt-e Kinizsi Pál, avagy a törökverő származása
Kinizsi Pált Magyarországon szinte mindenki ismeri. A bivalyerős molnárlegény, Mátyás kedvenc hadvezérének a legendája Kárpát-medence szerte, sőt azon kívül is ismert. Amennyire ismert Pál urunk neve, annyi titkot is rejt. Ezen kérdések sorában is előkelő helyen van Kinizsi nemzetiségi hovatartozása.
Kinizsi Pál egy gyermekeknek szóló román könyv illusztrációja a kenyérmezei csata utáni mulatozást mutatja be
A veretlen hadvezér népszerűségét jól jelzi, hogy rá több nemzetiség is sajátjaként tekint. Ilyen a magyaron kívül a szerb, román, de még egyes szlovák körökben is felmerült, hogy a törökverő az ő soraik közül került volna ki. Kinizsi román származását (vagy legalábbis tiszteletét) fejezi ki az alábbi muzsika is:
A kis zenei kitérő után tehát fontos utánanézni, milyen forrásokkal rendelkezünk Kinizsi Pál származásával kapcsolatban.
A korábbi magyar történetírás egy része magyar származásúnak írja le Kinizsit. A 20. század elején írt források közül ki kell emelni Németh Gábor, nagyvázsonyi plébános-helytörténész kutatásait. Németh szerint Mátyás kedvenc hadvezére délszláv származású, s ortodox vallású volt. Ugyancsak a szerb származás mellett tör lándzsát a temesi szerb származású Liubomir Stepanov is. A délszláv származásnál egyesek azt emelik ki, hogy a kenyérmezei hős Vuk Brankovicsot „atyámfiaként” szólította, így rokoni szálakat vélnek felfedezni a közöttük folyó levelezésekben. Fontos azonban kijelenteni, hogy ezen megszólítás a korabeli művelt „tesózás” egy formája volt, s valószínűleg Brankovics és Kinizsi nem voltak rokonok, ahogy ezt Aigner Jenő is kiemeli.
Ion Osolsobie román festő 19. századi litográfiája a kenyérmezei csatáról. A jelenetben Kinizsi pont Báthorit menti ki a török karmai közül
A román származás hívei szerint Kinizsi Pál Kenéz Pálként látta meg a napvilágot. A kenéz pedig ebben az időben azt a tisztséget jelölte, amely a vlachok (románok) betelepítését felügyelte közösségi vezetőként. Kinizsi román eredetének elméletét elsősorban Ioan Hategan román történész dolgozta ki. Fontos megjegyezni, hogy a románoknak meglehetősen ambivalens a viszonyuk Kinizsivel. A temesi részeken hol magyarként, hol románként, de mindenesetre hősként tisztelik, s fesztivált is tartanak tiszteletére Temesvárott. Van olyan színes gyerekkönyv is, mely román kenéz fiaként írja le Kinizsit, a kenyérmezei csata hősét, aki halott törökökkel a szájában táncol. A Kárpátok hágóitól délebbre, a Regátba érve már olyan elméletek is napvilágot láttak, melyek szerint nem is Vlad Tepes volt Drakula. Vlad Tepes egy talpig úriember volt ugyanis, de Kinizsi, na, ő egy kegyetlen terminátor volt, s az ő kegyetlenségeit ruházták a magyarok a román hősre, ily módon csúfolva meg a románságot. Azaz az igazi Drakula maga Kinizsi Pál! Most, hogy mondják, nem is nézne ki rosszul egy „Drakula-kastély” Vázsony környékén…
A kutatók abban megegyeznek, hogy Kinizsi Pál anyanyelve magyar volt, s az sem lehet véletlen, hogy székhelyét az akkor színmagyar Vázsonykőre helyezte. Kinizsi magyarsághoz „húzását” jól szemlélteti az is, hogy Vázsonyban az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek, a pálosoknak alapíttatott kolostort. Kinizsi Pál felújíttatta Vázsonykő templomát is, s ez, valamint a pálos kolostor alapítása közvetett módon akár ki is zárhatja az ortodox (mind román, mind szerb) vallásosságot is. Ezekből ugyanis nagy valószínűséggel következtethetünk arra, hogy nem puszta politikai számítás, hanem Kinizsi katolikus hite állt a vázsonyi beruházások mögött.
Látható tehát, Kinizsi Pált több nemzetiség is a sajátjaként tekinti a Kárpát-medencében.
A Kinizsi Pál által alapított vázsonykői pálos kolostor romjai
Oké-oké, szóval akkor milyen nemzetiségű is volt Kinizsi Pál? El kell szomorítanom mindenkit, mivel a kérdés Kinizsi korában nem igen volt feltehető.
A XV. században a nemzetiségi öntudat mint olyan nem igen létezett, az csak évszázadokkal később jelent meg. Bár némi összetartás volt az egy nyelvet beszélők között, ez öntudati szinten nem igen jelent meg. A kor Magyar Királyságában a viszonyulási alapot az ún. Szentkorona-tan, a magyar alkotmányos berendezkedés adta. Ennek értelmében minden személy a Szent Korona alattvalója volt, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül. A Szent Koronához, majd később a magyar hazához való ragaszkodást jeleníti meg a „hungarus-tudat” is, mely értelmében a nem magyar nemzetiségűek is büszkén vallották magukat a magyar korona alattvalóinak. Ezen hungarus-tudat egyik legjelesebb példája az 1921-es soproni népszavazás, ahol a német többségű Sopron és környékén a nemzetiségi lakosok jelentős része Magyarországot választotta Ausztria helyett.
A fentiek alapján ki kell emelnünk, hogy Kinizsi Pál a Szent Korona alattvalója, s a magyar király legkiválóbb hadvezére volt. Katonaként és köztisztviselőként egy országot szolgált egész élete során: a Magyar Királyságot. Anyanyelve, vázsonykői beruházásai, különösen a pálosok tisztelete a magyarság irányába történő elköteleződést mutatják.
Bár a nemzetiségi kérdés felvetése Kinizsivel kapcsolatban tudományos szempontból értelmetlen, azt bátran kijelenthetjük, hogy ha újra köztünk lehetne, valószínűleg a magyar válogatott sikereiért szurkolna a hazáját élete végéig védő hadvezér.
Csikász Imre: Kinizsi Pál
