Nagyvázsony a magyar kultúrtörténet egyik méltánytalanul elfeledett (vagy legalábbis kevésbé nyilvántartott) része. Kinizsi hajdani mezővárosában pedig magyar nyelvemlékek készültek (például a Czech-, Festetich-, Peer-kódex), Kinizsi sírkövéhez országos hírű legendák fűződnek, Csokonai Vitéz Mihály pedig „itt” hagyott csapot s papot.

A vázsonyi kultúrtörténetnek vannak mai is elevenen élő, sőt könnyen hozzáférhető forrásai is. Ilyen kiváló forrás a hajdanán Nagyvázsonyhoz tartozó, zsófiapusztai Nirnsee-birtok főintézőjének, a magyar irodalom halhatatlanjának, Fekete Istvánnak A koppányi aga testamentuma című műve, s annak megfilmesített változata.

A Koppányi aga testamentuma Fekete István első regénye, 1936-37-ben készült el. A hajdani zsófiapusztai intéző az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság pályázatára nevezett be, s ha már benevezett, meg is nyerte azt.

Az ifjúsági regénynek nagy sikere volt, olyannyira, hogy megírásának 30. évfordulóján, 1967-ben filmet is forgattak belőle. A közel másfél órás filmben olyan színészlegendák szerepelnek, mint Bessenyei Ferenc (a regényben Csomai Ferenc kapitány), Tolnay Klári (Babocsai Gáspárné, Babocsai László édesanyja), Pécsi Ildikó (Örzse), Bodrogi Gyula (Jóska), Szirtes Ági (Aisa) és a főszereplő Benkő Péter (Babocsai László). A filmet Zsurzs Éva rendezte, s az Magyarországon kívül Csehszlovákiában, az NDK-ban, majd Spanyolországban is bemutatásra került.

S hogy mi köze van Nagyvázsonyhoz A koppányi aga testamentumának? Meglehetősen sok, ugyanis a film jeleneteinek egy részét a vázsonyi várban forgatták le. Játszódik itt beltéri jelenet (a vár felsőbb szintjein), vívóedzés látható a vár tetején, vívnak a várárokban, de még a törökök is a barbakán előtt fogadják Csomai Ferenc kapitány csapatait. A Kinizsi-vár feltárása bő egy évtizeddel a forgatást megelőzően kezdődött, s a ’60-as években már felújított állapotban várta a látogatókat. A vázsonyi helyszín mellett nyomós érv lehetett a középkori vár hangulata („a hely szelleme”), felújított állapota, s a többi forgatási helyszínhez (Balaton, Sümeg) lévő közelsége.

A filmet ugyanis a környéken forgatták: a nemesvámosi betyárcsárda ad helyt a Babocsai család otthonának, a pulai kőhídnál menti meg Babocsai László az aga lányát, a jelenetek egy része pedig a sümegi várban készült, s persze feltűnik a Balaton is.

A koppányi aga testamentuma is kiválóan megmutatja, hogy Kinizsi hajdani mezővárosa a 20. század közepén is a magyar kultúra egyik fontos helyszíne volt.

Aki szeretné megnézni a filmet, az ide kattintva megteheti.