Vigántpetend ma egy alig 200 fős falvacska a Bakony és Balaton-felvidék határán, a Dörögdi-medencében. Sokaknak talán a szomszédos Kapolcsról s a Márta István és társai által életre hívott Művészetek Völgye fesztiválról lehet ismerős. Van viszont egy évszázados húsvéti hagyomány, amely egyedülállóvá…
Az előadást napján 16:00 órától 19:00-ig a Kárpátaljai Szövetség részére a kárpátaljai menekülteknek gyűjtést szervez a Magyar Történelmi Családok Egyesülete és a Fekete Sereg Ifjúsági Egyesület. Az adományokat az előadás helyszínén 16:00-tól lehet átadni. Az adományozásról bővebb információt itt…
Szerző: Dr. Kandikó Csanád
Großwaschon, (Deutsch)Barnig, Pulau, Werstuhl, Totwaschon, azaz Nagyvázsony, Barnag, Pula, Vöröstó és Tótvázsony. Öt település a Balaton-felvidékről, melyek neve mind a mai napig egybefonódott a németséggel – vagy pontatlanabbul, ahogy szinonimaként használni fogom a…
372 évvel ezen a napon lépett Vázsonykő birtokába Nagyvázsony történetének legmeghatározóbb famíliája, a Zichy család.
Vázsony Kinizsi Pál korában vált a környék (Veszprém-Tapolca-Ajka háromszög) legmaghatározóbb településévé. Kinizsi halála után Magyar Benigna volt a Vázsonykő úrnője (jogilag…
Kinizsi a magyar történelem egyik legismertebb szereplője. A malomban „gályázó” bivalyerős fiú „tündérmeséjét” szinte minden fiatal ismeri, ha másból nem, akkor Tatay Sándor regényéből. Szinte végtelen azon mondák sora, amely a vázsonykői uraság csodás erejéről, éles józan paraszti eszéről szólnak.…
1954. szeptember elseje a Vigántpetend legtragikusabb napjaként vonult be a történelem lapjaira. Az iskolakezdés napján négy fiatal fiú, Futó Jenő, Varga Tibor, Fuit László és Tál László veszítette életét a Balaton-felvidék egyik legnagyobb tűzoltóbalesetében. Jelen írás elsősorban az áldozatok és…
Ha híres vázsonyiakat kell említeni, a többségnek elsőre Kinizsi Pál, Mátis Kálmán, esetleg Várnai Zseni jut az eszébe. Nagyvázsony viszont egy rendkívüli település ezen a téren is: a tucatnyi ma is híresség mellett mára már – méltatlanul – elfeledett személyek is látták meg a napvilágot a…
Nagyvázsonyt és környékét átjárja a betyárromantika. A Kab-hegyről leereszkedő erdőség közel egy évszázadon át volt a haramiák utolsó menedékhelye. Ha valaki beleveti magát a Bakonyba, láthatja, hogy nem véletlen bujdosott erre a korabeli magyar „szervezett bűnözés” krémje: sűrű erdők, víznyelők,…
Hamarosan elkezdődik a 30. Művészetek Völgye, ennek a tiszteletére most nem Nagyvázsonyba, hanem a Dörögdi-medence (értsd: Völgy) egyik „fővárosába”, Vigántpetendre látogatok.
Zalapetend látképe a XIX. század végén (egyes források szerint 1870 körül)
A petendieken (és vigántiakon) kívül…
A Bakony és Balaton-felvidék határán fekvő nagyvázsonyi pálos kolostorhoz rengeteg legenda fűződik. Híres például a várból az írástudó barátoknak a szomszédos klastromba átkiabáló Kinizsi alakja; de mondák szólnak még a várat és kolostort összekötő, két szekér szélességű alagútról is. Hasonlóan…