Ha nyár, akkor Balaton, ha Balaton, akkor Tihany! Tudta ezt jól Fidel Castro is, aki 1972-ben egy véletlen folytán jutott el a balatoni halászfaluba. Miért érkezett 1972-ben Magyarországra a kommunista vezér? Milyen véletlennek köszönhető a tihanyi látogatás? Miért féltek Castro testőrei? S mi köze a tihanyi alapítólevélnek, a Kinizsi-vár feltárójának és Fidel Castrónak egymáshoz? A jelen cikkből kiderül!

Fidel Castro a Szabadság (ma Zánka) fedélzetén 1972. június 3-án (Fotó: MTI)

Ha nem akarsz lemaradni a Kinizsi-sírkutatás fejleményeiről, vagy érdekel Nagyvázsony és a Bakony/Balaton-felvidék helytörténete, kövesd a Vázsonykő oldalát Facebookon is!

A jelen cikk többek között az Arcanum adatbázisának felhasználásával alapján készült

El Loco magyarországi látogatása

Fidel Castro a ’70-es években a politika egyik rocksztárjának számított, s ez különösen igaz volt a szovjet blokk országaira is. A Havannai Egyetemen (Universidad de la Habana) végzett jogászból hamarosan forradalmár lett, aki 1959-ben marxista társaival együtt átvette a legnagyobb karibi országban a hatalmat, s hamarosan annak egyszemélyes vezetőjévé, diktátorává vált.

Castro nagy népszerűségnek örvendett világszerte, ám a keleti blokk „ortodox” vezetői gyanúsnak tekintették a sajátos rendszert felépítő kubai vezetőt, emeli ki Udvardi Péter „Fidel Castro 1972-es magyarországi látogatása” c. munkájában. A marxizmusnak a kubai nacionalizmussal való keverése sokaknál nemtetszést váltott ki, a Kádár-rezsimnek azonban még ennél is komolyabb baja volt a nyers stílusa miatt csak az Őrültnek („El Loco”) is becézett Fidellel. Fidel Castro testvérével, Raúllal és barátjával Ernesto „Che” Guevarával ellentétben eleinte nem volt meggyőződéses kommunista, s az 1956-os forradalom leverését ő és társainak nagy része elítélte. Későbbi külügyminisztere, Raúl Roa például egyenesen „szovjet becstelenségről és pusztításról” írt egy esszéjében.

Fidel Castro Budapesten (Fotó: MTI)

A kubaiak „neokommunista” nézete és az ’56-os forradalomról alkotott véleménye tehát megnehezítette a két ország kapcsolatát. 1960 decemberében ugyan Budapestre érkezett egy kubai kormányküldöttség Che Guevara vezetésével, a következő jelentős látogatásra azonban több mint egy évtizedet kellett várni.

A Kádár-Castro randevú tekintetében Cupido szerepét a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága töltötte be. Udvardi kutatásai szerint a bolgárok Todor Zsivkov látogatása után, 1970-ben egy levelet juttattak el magyar elvtársaik részre, melyben kihangsúlyozták, hogy a karibi elvtestvérek megbízhatók, s segítségre van szükségük, elsősorban gazdasági téren. A hosszútávú cél Kubának a szocialista mintaállammá változtatása lett volna.

Az MSZMP Politikai Bizottsága végül 1971. december 28-i határozatában jelölte ki a nagy látogatás időpontját, melyet 1972. május 30. és június 6. napja között kívántak megrendezni. Kádár nem volt továbbra sem elragadtatva a kollegiális-elvtársi látogatásától, egy ízben így fakadt ki: „szokásosnál valamivel erősebben álljunk ki, de túlzást azért ne csináljunk.”

Fidel Castro és Kádár János a Szabadság (ma Zánka) fedélzetén (Forrás: Népszabadság)

A kubai diktátor magyarországi látogatása egy héthetes turné része volt, mely egy sor elvtársi országot érintett, többek között Algériát, az NDK-t, Lengyelországot és a Szovjetuniót. A szervezőbizottságban a legnagyobb riadalmat a Comandante-El Loco kiszámíthatatlan magatartása váltotta ki. Castro ugyanis nem igen tartotta magát a diplomáciai protokollhoz: előszeretettel vette át az őt szállító autó volánját, repülőt akart vezetni, búzatáblába gázolt, vagy „túlságosan felkészült” kérdéseivel hozta zavarba az őt fogadó elvtársakat. A kubai vezető magyarországi látogatása során sem maradt adós érdekes történetekkel, melyek egy részét a korabeli sajtó is eljuttatta a közönséghez – természetesen felsőbb utasításra.

Fidel Castro Polgárdiban (Forrás: Tolna Megyei Népújság)

Kódexet olvasó forradalmár az apátságban

Castrónak már a Budapestre érkezése sem volt szokásos. A beszámolók szerint ugyanis a repülőről leszálló kubai vezér ahelyett, hogy először - a protokollnak megfelelően - az MSZMP PB tagjait köszöntötte volna, a kordonon átugorva az őt éltető dél-amerikai és kubai fiatalok közé sietett, akikkel szokásához híven hosszasan elbeszélgetett, miközben a magyar elvtársak kínos csendben várták a köszöntést.

Pesten igazi sztárnak kijáró fogadásban volt része Castrónak, akit ezrek ünnepeltek főváros utcáin. 1972. június 2-án, pénteken Polgárdiba és Martonvásárba látogatott el az újságokban csak „dr. Fidel Castro Ruz” néven említett vezető, innen pedig a balatonaligai pártüdülőben egy villában pihente ki az utazás fáradalmait. Ezt az épületet azóta Castro-villának is nevezik, s olyan illusztris vendégei voltak még többek között, mint Jurij Gagarin vagy Hruscsov.

A Castro-villa vagy elnöki villa az aligai pártüdülőben (Forrás: Balatontipp, Győrffy Árpád)

Június 3-án egy hűvöskés, 20-24 fok közötti, néhol esős szombati nap köszöntött a Balatonra. Fidel Castro Kádár János társaságában ekkor sétahajókázni indult Aligáról a Szabadság (ma Zánka) nevű hajóval. A terv az volt, hogy egy „kis kört” tesznek a magyar tenger keleti felében a Siófok-Zamárdi-Tihany-Füred útvonalon. Az út jól telt, Kádár és Castro jól elbeszélgettek, a kubai vezér szivarozott is, egy helyi legenda szerint a Comandante szivarja máig látható nyomot hagyott a Szabadság padlószőnyegén.

Tihanyi képeslap 1968-ból

Tihany és Füred között jártak az elvtársak, amikor a szivarfüstből felocsúdó Fidel feltekintett, s elvarázsolta a tihanyi apátság sziluettje. Érdeklődni kezdett az épület története iránt, s annyira megtetszett neki a helyszín, hogy elhatározta, ellátogat a festői szépségű műemlékhez. Igen ám, de ez a látogatás nem volt betervezve. A sétahajókázás után ugyanis a magyar vezetőkkel kellett volna ebédelnie az El Comandanténak, s valószínűleg az ebédhez közelálló kikötőhöz rendelték a fejeseket szállítani kívánó kocsikat.

Fidel Castro a tihanyi kikötőben 1972. június 3-án (Forrás: Veszprémi Napló)

Amikor a Castro-küldöttség megérkezett Tihanyba, ott az ’56-os Brusznyai Árpád halálra ítélését szorgalmazó és azt elérő Pap János, az MSZMP Központi Bizottságának akkori tagja fogadta. Pap személye meglehetősen pikáns, tekintettel a kubai vezetőnek a magyar forradalomhoz fűződő viszonyára.

Fidel Castro kilép a tihanyi apátságból (Forrás: Veszprémi Napló) 

Éri István visszaemlékezése szerint a szokásos zöld katonai egyenruhájában tihanyi kikötőbe érkező Fidel nem sokat teketóriázott, s nyakába vette a dombot a testőrök és a kevésbé sportos magyar politikai vezetők nem kis keserűségére.

Az apátságba nagyjából ekkor érkezett egy rendőrjárőr, aki a monostor falai között ügyködő múzeumvezetőhöz, a Kinizsi-várat is feltáró Éri Istvánhoz sietett. Elmondta, milyen illusztris vendégek jönnek, s távozott. Éri egyedül volt a nagy épületben, így egymagában is kellett fogadnia a díszes delegációt, amely örült, hogy az idő közben kisütő nap elől hűvös menedékbe húzódhat. Castróék a Visszhang-domb felől érkeztek, majd ezt követően az apátságba vették az irányt, ahol a minden bizonnyal izgatott Éri fogadta őket.

Éri István régész, a tihanyi múzeum vezetője, a Kinizsi-vár feltárója aki Fidel Castrót körbevezette a Tihanyi apátságban

A kubai vezetőnek nagyon tetszett az apátság ornamentikája, s I. András sírjának sorsa iránt is érdeklődött, melyben természetesen „segítségére volt Kádár János is”. Egy másik dolog is felkeltette azonban Castro érdeklődését, mégpedig a sekrestye falán lévő tihanyi alapítólevél másolata. Fidel Castro ránézett az iratra, s az elvtársak legnagyobb megrökönyödésére folyékonyan elkezdte olvasni a latin nyelven íródott, magyar szavakat is tartalmazó kultúrkincset. A felolvasást követően kiderült, hogy a Havannai Egyetem jogi karán tanulta meg a kódexolvasást, mely tudással mindenkit lenyűgözött.

A tihayi apátság alapítólevele jelenleg a Pannonhalmi Bencés Főapátság Főapátsági Levéltárában található (Fotó: MTI/Vasvári Tamás)

Az apátsági látogatást követően már nagy tömeg fogadta a templomból kilépő kommunista vezetőt. Mindenki meglepetésére spanyolul skandáló fiatalok tucatjaival telt meg az apátság előtti tér. A korabeli újságcikkek szerint egy perui leányzó és magyar fiú templomi esküvőjére véletlenül érkező násznépről volt szó, amely azért meglehetősen nagy véletlennek tűnik. Az összesereglett venezuelai és perui diákok a „Viva Fidelt” kezdték el skandálni, a marxista-leninista elveket nemrég felvevő vezér pedig autogramosztásba kezdett. A több tucat főből álló ünneplő közönség végül Castro-aláírások tucatjaival tért be az apátsági szentmisére. A kubai vezető szivarfüstbe burkolózó karavánja pedig a füredi Állami Pincegazdaság felé hajtott a vöröses színben pompázó balatoni naplementében. 

Fidel Castro autogramot oszt Tihanyban a venezuelai és perui diákoknak. Mellette Kádár János áll (Forrás: Veszprémi Napló)