A Zichyk Jézuskája, avagy a falubelieket megajándékozó grófi család története
A karácsony meghittségét nem az ajándékok adják, tudjuk ezt régóta. Van viszont, hogy egy ajándék sokat jelenthet a megajándékozott részére. S van, hogy a megajándékozott sokáig, akár évtizedekig emlékezik egy-egy ajándékra vagy ajándékozási gesztusra. Ilyen kollektív karácsonyi emléket idéznek fel a nagyvázsonyi idősek is a Zichy családról. Zichy Anna és dr. Zichy Mihály jóvoltából rengeteg, a Zichy család nagyvázsonyi és csóromi (ma részben Kapolcs és Vigántpetend) alkalmazottainak karácsonyi megajándékozásáról szóló irathoz jutottam. Az alábbi cikk ezen iratokból, s környékbeli visszaemlékezések alapján íródott, s középpontjában gróf Zichy Pál és felesége, gróf galántai és fraknói Esterházy Margit nem csak karácsonyi ajándékozásai állnak.
Gróf Zichy Pál és lánya, Zichy Ágnes 1928 szeptemberében
De kik is a vázsonykői Zichyk?
Ahogyan egy korábbi cikkben is említettem, a Zichy család mindösszesen 236 évig birtokolt (majd tulajdonolt) földeket Nagyvázsonyban, s a família tagjai egészen a ’60-as évek derekáig Kinizsi hajdani sasfészkében éltek. A Zichyk az államosításokat követően is nagy tiszteletnek örvendtek Vázsony vidékén, amely nagyrészt köszönhető a falubeliekkel fennálló rendkívül jó viszonyuknak, s kiemelkedő szociális érzékenységüknek.
A Zichyk 1913-ban tértek vissza a nemesi előnevüket (predikátum) adó Vázsonykőre Zichy Béla révén, akinek jótékonyságáról (például ételadomány, iskolások vázsonyi táboroztatása) a korabeli újságcikkek is megemlékeznek. Zichy Béla halála után utódja oldalági rokona, a család nagylángi ágából származó gróf zicsi és vázsonykői Zichy Pál lett.
Szüreti mulatság a Zichy kastélyban - ez a fotó is jól illusztrálja a Zichy család és a vázsonyiak viszonyát
A rászorulók segítése – nem csak karácsonykor
A Zichyk nem csak karácsonykor figyeltek oda a rászorulókra, amit az alábbi, vigántpetendi származású Nagy Bélánétól (született Bús Gizella) húgán, Bús Gabriellán számomra eljuttatott történet is jelez.
A zalapetendi Nagy Mária rendszeresen vigyázott a Zichy család gyermekeire, akit a grófi család gyermekei nagyon megkedveltek. A petendi leány édesanyja sajnálatos módon meghalt, s fiútestvérei üzentek neki, hogy télre haza kell térnie Petendre, mivel ők a tűzifavágás miatt nem tudnak otthon lenni. Erre Zichy gróf (valószínűleg Zichy Pál) három ökrös szekérnyi tűzifát küldött Petendre a családi házhoz, így végül Nagy Mária Nagyvázsonyban maradhatott, a család pedig elegendő tűzifát kapott télre. A vázsonyiak több hasonló, a Zichy család szociális érzékenységét kiemelő történetet mesélnek mind a mai napig. Részben ennek is köszönhető, hogy nagy tisztelet övezi Kinizsi utódait Nagyvázsony környékén, melyet a 2022-es "hazatérésről" készült videó is jól megmutat:
A Zichyk Jézuskája a ’30-as években
A nagyvázsonyi karácsonyokkal kapcsolatosan az 1930-as évekből maradtak fenn iratok. Ha nem is minden évről áll rendelkezésre kimutatás, sok levélben és visszaemlékezésben megmutatkozik, hogy a Zichyk Jézuskája rendszeresen látogatta a nagyvázsonyi – elsősorban, de nem kizárólag szegény – családokat.
A grófi karácsony rendszerint úgy ment végbe, hogy az uradalmi tiszt és a helyi plébános (például a helytörténész Németh Gábor), valamint a tanítók felmérték a vázsonyiak igényeit, felderítették, kik a leginkább rászorulók, majd e szerint osztották ki az ajándékokat. Ajándékként a gyermek elsősorban ruházati cikkeket (cipő, pulóver, harisnya, kabát, lányruha, sapka), élelmiszert (liszt, zsír, cukor, gabonafélék) vagy pénzt kaptak a helyiek, de egy ízben tudni lehet, hogy a vázsonyiak budapesti utaztatásában is segített Zichy Pál.
A karácsonyi ajándékok beszerzése általában november közepén kezdődött meg, ekkor az uradalmi ügyintéző az előző évek tapasztalatait és a helyi pap és tanítók felméréseit összegyűjtve nagyjából megállapította, hogy mely családnak mire van szüksége. Ne feledjük, az 1930-as évek a nagy gazdasági világválság kora, s a ruházati és élelmiszeripari termelés sem érte el azt a kibocsátási ütemet, amelyet ma. Magyarán: a korban egy új cipő, ruhadarab óriási kincs volt. Nem beszélve arról, hogy ezek a ruházati cikkek egy átlagos vidéki családnak is nagy kiadást jelentettek, cserében viszont hosszabb ideig használhatók voltak ruhadarabok, s rendszeresen több (gyermek)generációt is kiszolgáltak.
A csóromi cselédségről készült kimutatás 1937-ből.
Az ajándékokat a Zichy család foglalkoztatottjai (cselédek, béresek, erdészeti munkások) között osztották ki, de mellettük sok Nagyvázsony környéki szegény családot is meglepett a vázsonykői Jézuska. Területileg elsősorban a Nagyvázsonyban, valamint valószínűleg az ekkoriban elszakadó-félben lévő Úrkúton részesültek ajándékokban, de a Vázsonytól 8 km-re fekvő Csórom(pusztán) lévő alkalmazottak is megjelennek a listákon. Ez nagy valószínűséggel Esterházy Margit grófnőnek köszönhető, akinek birtokai voltak Művészetek Völgye egyik első helyszínét adó, Vigántpetendhez és Kapolcshoz tartozó festői pusztán. A nehezebb években a grófi család az Actio Catholicaval és Karitásszal is együttműködött: 1933-ban például 9 elosztóhelyre vitték ki karácsonyra a szvettereket, harisnyákat és cipőket.
Gróf galántai és fraknói Esterházy Margit és fia, Zichy Péter
A megajándékozottak száma jelentősnek mondható: például 1930-ban 123 fő jutott a „karácsonyi segélyhez”, 1933-ban 44 iskolás kapott új csizmát, szvettert vagy más ruhát, míg 1936-ban 74 gyermek jutott új cipőhöz vagy ruhához, s ehhez hasonló számokkal találkozni minden évben. Fontos megjegyezni, hogy a gyermekek mellett a szüleik is rendszeresen részesültek a karácsonyi ajándékokban liszt, rozs, árpa, zsír, cukor, ruhadarab vagy pénzösszeg formájában. Nagyvázsonyban 1930-ban 2058 lakos élt, azaz a nagyjából a hajdani mezőváros lakosságának 3-6%-a jutott rendszeresen karácsonyi ajándékhoz a Zichy család jóvoltából.
Az ajándékok kiosztásánál a ’30-as évek közepétől nagy hangsúlyt kapott a rászorultság elve: figyelembe vették, hogy melyik háztartásban hány kereső van, s volt olyan feljegyzés, ahol egy család rászorultságát azzal emelte ki az uradalmi tiszt, hogy még tehenük sincsen.
A ruhadarabokat a Zichy család Jézuskája a Hangya Szövetkezettel szállította le, s minden ajándéktárgyat célba ért december 24-ig, így a vázsonyi lurkók az éjféli misén már az új cipőjükkel, kabátjukkal dicsekedhettek egymásnak. És ez nem csak karácsonyi mese!
És végezetül egy kis meglepetés: Simon Péter, az ország talán legfiatalabb helytörténésze meséli el a régi vázsonyi karácsonyokat az alábbi videóban.