A "tihanyi aranybánya" története
A korabeli Vázsonykő végvár-testvére, Tihany is bővelkedik érdekes történetekben. Az ország egyik legnépszerűbb turisztikai célpontjának gazdagsága ugyanis nem ma kezdődött.
Tihany látképe 1905-ben (Forrás: Helytörténet.com)
1887. január 7-én a tihanyi apátság egy pöcegödrét/árnyékszékét újították fel, mikor is egy edényben nagy mennyiségű aranypénzt talált a felújítást végző iparos. A hír futótűzként terjedt végig a festői halászfalu népe között.
A hír a Veszprémi Független Hírlapban (forrás: Hungaricana)
Hamar kiderült, hogy hova vitték az árnyékszék "kincseit", s a helyiek és környékbeliek hamar megnyitották Tihany valószínűleg első külszíni aranybányáját, s megmutatták, nekik nem büdös a munka (elnézést a szóviccért 
).
).Az igyekezet nem volt hiábavaló: volt, aki 150 forintnyi aranypénzt talált, más egy maréknyit. Volt, aki egy teknőnyi ganyét vitt haza, s otthonában kezdett bányászni, mely eredményét valószínűleg még napokig szellőztetni kellett a januári hidegben.
A "leletek" egy része hamarosan a füredi piacon talált gazdára, de volt, hogy a helyi uraság váltotta meg az árát.
Hogy hol volt a "tihanyi aranybánya", azt nem tudom, de várom azok jelentkezését, akik esetleg hallottak a történetről.
A tihanyi aranybánya igaz története a Veszprémi Független Hírlapban (forrás: Hungaricana)
2 komment
